• hu

A vasúti áruszállítás digitalizációja

0

A Knorr-Bremse a világ piacvezető vasútiszerelvény- és haszongépjármű-fékrendszer-gyártója. Harminc országban 25 ezer munkatársat foglalkoztat, akik fék-, beszálló-, vezérlő- és energiaellátó rendszerek, fűtő-, szellőző- és légkondicionáló rendszerek, vezetőasszisztens-rendszerek, valamint erőátviteli és átvitelvezérlő megoldások fejlesztésével, gyártásával, tesztelésével és szervizelésével foglalkoznak.

A vállalatcsoport két magyarországi egysége közül a Knorr-Bremse Rail Systems Budapest a vasúti fékrendszerek tervezésének és gyártásának központja. 1600 munkavállaló – köztük 500 mérnök – foglalkozik a high-tech vasúti fékrendszerek előállításával a tervezéstől kezdve a gyártásig. A Knorr-Bremse Budapest az elmúlt húsz évben stabilan fejlődött, és egyre meghatározóbb pozíciót tölt be a cégcsoportban: 2017-ben fejeződött be új, világszínvonalú, 11 ezer négyzetméteres létesítményének kialakítása és felszerelése, így a társaság 46 ezer négyzetméteres, pormentes gyártási körülményeket biztosító épületegyüttesében folytathatja kutatás-fejlesztési, valamint gyártótevékenységét. Az 5,28 milliárd forintos fejlesztéssel jelentősen kitágította a cég termék- és szolgáltatásportfólióját, gyártási volumenét. Ezzel a Knorr-Bremse Budapest lett nemcsak a cégcsoport, hanem az egész világ legnagyobb vasúti fékrendszereket fejlesztő és gyártó központja. Az elmúlt két évben a cégcsoport müncheni központjából új technológiák költöztek Budapestre. A mérnöki kompetenciák kiteljesedése előrelépést hozhat az elektronikai és a szoftverfejlesztések területén, tovább erősödhet az üzleti partnerek mérnöki kiszolgálása, a vevők szakmai támogatása. Kedvező változásokat eredményez a kutatás-fejlesztésben, hogy az új gyárcsarnok átadásával a termékteszt lehetőségei is kiszélesedtek. A vasúti teherszállítás létfontosságú a jelenlegi gazdaság számára. A szállítások hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, és munkahelyeket teremtenek, ezzel egyidejűleg fenntarthatónak kell lenniük.

Külső tényezők
Az 1. ábrán a vasúti áruszállítás becsült alakulását követhetjük nyomon a 27 európai államban, a 2050-ig terjedő időszakban.

A vasút számos erősséggel rendelkezik: vitathatatlanul az egyik legbiztonságosabb közlekedési eszköz, és emellett a vasút környezettudatosabb és kevésbé szennyező, mint más közlekedési módok. A vasúti közlekedés rendelkezik a legalacsonyabb fajlagos szén-dioxid-kibocsátással, egyszersmind a legenergiatakarékosabb eszköz a közúti, légi, de még a vízi közlekedéssel szemben is. Minden erőfeszítés ellenére az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent a vasúti áruszállítás szerepe, míg a közúti közlekedés aránya folyamatosan nőtt. Ezek a tendenciák szöges ellentétben állnak az EU azon célkitűzéseivel, amelyek előirányozzák, hogy a vasúti árufuvarozás 2030-tól a több mint 300 km-es utak esetében mintegy 30%-os részesedést érjen el, 2050-től pedig több mint 50%-ot (Európai Bizottság, White Paper, 2011). A külső tényezők és különösen a politikai hajlandóság hatása nagyon fontos. Az olyan országok, mint Ausztria vagy Svájc, ahol a kormány aktívan ösztönzi a vasúti árufuvarozást, még növelhetik a vasút részarányát. Másrészt azokban az országokban, ahol az utóbbi években kevés figyelmet fordítottak erre, a vasút szerepe jelentősen csökkent. Mindazonáltal a célok eléréséhez nemcsak külső, de belső változások is szükségesek.

Belső tényezők
A vasúti áruszállítás rendkívül konzervatív iparág. A magas beruházási költségek miatt a kocsipark megújulási rátája viszonylag alacsony. A méretet vagy a technológiát érintő bármilyen változást nagyon összetetten kell megvizsgálni ahhoz, hogy a megoldásokat alkalmazni lehessen az akár 30-40 éves teherkocsik esetében. Ez az oka annak, hogy az ágazat vonakodik az új technológiákat bevezetni. Másrészről ez egy több résztvevős piac, ahol a feleknek nagyon különböző érdekeik vannak. Vagontulajdonosok, tehervagon- és alkatrészgyártók, logisztikai cégek, állami tulajdonban lévő vállalatok egyaránt jelen vannak, és szigorú szabályozási követelmények jellemzik a területet (2. ábra).

A fentiek miatt nagyon nehéz újítást bevezetni ezen a telített és érett piacon. Mindazonáltal minden piaci résztvevőben tudatosulnia kell annak, hogy a vasúti árufuvarozás optimalizálása és újítások bevezetése nélkül ez az iparág lassan eltűnik. A legnagyobb kihívást a közúti árufuvarozás oldaláról jelentkező verseny jelenti. Az a tény, hogy a közúti közlekedés körülbelül ötször nagyobb piaci részesedéssel rendelkezik a vasúti közlekedéshez képest, nem véletlen. Jelenleg a vasúti közlekedés óriási hátrányban van a közúttal szemben. Bőven van még mit javítani a vasúti teherszállítás hatékonyságán, a versenyhelyzet javításához pedig elengedhetetlen az újítások bevezetése.

A digitalizáció mint versenyelőny
A hőn áhított fejlődés egyik leghatékonyabb eszköze a vasúti árufuvarozási ágazat digitalizálása lehet. A közúti közlekedés vagy az iparág példái azt mutatják, hogy a kulcsfontosságú kereskedelmi és műveleti folyamatok digitalizálása óriási rövid és hosszú távú lehetőségeket rejt magában. A korszerű áruszállítás magas követelményeit csak kifinomult információs rendszerekkel, úgynevezett telematika segítségével lehet elérni. A mai közúti áruszállításban használatos telematikai rendszerek a műholdas navigációs rendszerektől a szállítóeszközök megfigyeléséig vagy az állapotfüggő karbantartásig terjednek. A telematika az áruszállítási lánc átláthatóságának az alapja; adatainak folyamatosan elérhetőnek kell lenniük a járművezető, az árufuvarozó és az ügyfél számára. A 3. ábra bal oldalán a tehervagonokon alkalmazható telematika szintjei láthatók. A 3. ábra jobb oldalán az új thread technológiát hasonlítjuk össze a hagyományos módszerrel.

Az új thread technológia legfőbb előnye a helyi mesh hálózatok kiépítése, ahol a tehervagonok egymással kommunikálhatnak, csökkentve ezáltal a GSM-kommunikáció szükségességét. Az adatokat kicserélik és összegyűjtik a mesh hálózatba, majd az egyik tag elküldi az összes információt, és így jelentős energia takarítható meg. Ez még számottevőbb lehet, ha egy hasonló egységet szerelnek fel a mozdonyra, még inkább csökkentve így a tehervagonok energiafelhasználását is. Az intelligens, összekapcsolt termékek új képességei nemcsak átalakítják a versenyt egy iparágon belül, hanem kibővítik az iparág meghatározását is. Az iparág versenyképességének határai kiterjednek olyan kapcsolódó termékekre is, amelyek együttesen szélesebb körű mögöttes igényt elégítenek ki. A kapcsolódó termékek közösen optimalizálhatók. A verseny alapja tehát a különálló termék funkcionalitásáról a szélesebb termékrendszer teljesítményére tolódik át. A jövő vasúti kocsija nemcsak intelligens termék, hanem része egy vasúti árufuvarozási rendszernek, így nagyobb értéket teremt az ügyfelek számára. Az iparág határai fokozatosan kibővülnek a termékrendszerekről a rendszerrendszerekre, és ezáltal teljesen új lehetőségeket teremtenek.

Pillantás a jövőbe
Mind a gépjármű-technológiában, mind a közúti szállítási folyamatok területén közelgő újítások várhatók (4. ábra).

Könnyen belátható, hogy sürgős változásokra van szükség a vasúti árufuvarozás túlélésének biztosításához. Az alábbi példák olyan, más területen már alkalmazott digitális technológiák, amelyek a vasúti áruszállítás területén is jelentős változásokat hozhatnak.

  1. a) A szállítási műveletek optimalizálása
  • GPS-alapú követés
  • A szállítási műveletek valós idejű optimalizálása
  • A szállítási tevékenységek teljes automatizálása
  1. b) A költségek csökkentése
  • Megelőző karbantartás
  • Automatizálás
  • Energiatakarékos vezetés
  1. c) Az ügyfelek elégedettségének javítása
  • A szállítmányra vonatkozó valós idejű információk
  • A rugalmasság növelése, az információáramlás javítása
  1. d) Tervezés és kapacitáskezelés
  • Digitális foglalási platformok és e-kereskedelmi platformok a kapacitásmarketinghez
  • Dinamikus kereslet-előrejelzés

Összegzés
Az európai vasúti teherszállítás az 1960-as évek végétől folyamatos nehézségekkel küszködik, mivel kevésbé tud versenyezni a közút növekvő népszerűségével, és alulmarad az új vevői igényekhez való alkalmazkodásban is. Az elmúlt évek európai és tagországi szintű törekvései csak ahhoz voltak elegendőek, hogy megállítsák a vasúti árufuvarozás piaci részesedésének további csökkenését. A vasúti árufuvarozásnak mennyi az esélye mindezek mellett a túlélésre vagy akár a fejlődésre? Az iparág sikerességéhez a belső és a külső változások egyaránt nélkülözhetetlenek. Az ügyfelek igényei kielégítésének érdekében a vasútnak gyorsabbá kell válnia, és látványosan javítania kell szolgáltatásainak színvonalán. Az intermodális árufuvarozás és a szinergiák előnyeinek kihasználása érdekében a vasúti árufuvarozó cégeknek törekedniük kell az intermodális modell kiépítésére, hogy ezáltal teljes megoldásokat tudjanak kínálni ügyfeleiknek. Az átgondolt digitalizáció valószínűleg a vasúti árufuvarozás egyik legfontosabb sikertényezője lehet.

Összefoglalva a fenti tényeket megállapítható, hogy a vasúti árufuvarozási ágazat már most nagy kihívásokkal néz szembe, és még nagyobbakkal kell szembesülnie a túlélés és továbbfejlődés érdekében. Külső támogatásra van szükség a versenykörnyezet kialakításához, de ez önmagában nem oldja meg a problémákat. Az ügyfélközpontúság, az átgondolt befektetési stratégia, valamint a közúti és vasúti közlekedés intelligens keveréke kulcsfontosságú a jövőbeli siker eléréséhez.

Felhasznált irodalom

  1. Community of European Railway and Infrastructure Companies (CER), 2013, „Rail Freight Status Report 2013”, Brussels
  2. D’Incà, J., 2016. „Strenghts and Weaknesses of the Rail System. An Oliver Wyman Point of View”. Global Rail Freight Conference, Rotterdam.
  3. European Commission, Directorate-General for Energy and Transport. 2008. „Modern Rail, modern Europe: Towards an Integrated European Railway Area”. Office for Official Publications of the European Communities, Brussels.
  4. European Commission, EU Reference Scenario 2016, “Energy, transport and GHG emissions – Trends to 2050”, Office for Official Publications of the European Communities, Brussels.
  5. European Commission, White Paper, 2011. “Roadmap to a Single European Transport Area – Towards a competitive and resource efficient transport system”. Brussels.
  6. Eurostat\Database\Transport\Multimodal data\Transport Volume and Modal Split, accessed February 12, 2017, http://ec.europa.eu/eurostat/ statistics-explained/index.php/Freight_ transport _statistics_-_modal_split
  7. König, R., Hecht, M. 2012. „TIS Weissbuch, addprint”. AG Dresden.
  8. Porter, M., How smart, connected products are transforming competition, Harvard Business Review, November 2014
  9. Steffens, T., 2016. „Will the Driverless Truck Derail the Freight Train?”. Global Rail Freight Conference, Rotterdam.
Megosztás

Szóljon hozzá!