A Knorr-Bremse a világ piacvezető vasútiszerelvény- és haszongépjármű-fékrendszer-gyártója. Harminc országban 25 ezer munkatársat foglalkoztat, akik fék-, beszálló-, vezérlő- és energiaellátó rendszerek, fűtő-, szellőző- és légkondicionáló rendszerek, vezetőasszisztens-rendszerek, valamint erőátviteli és átvitelvezérlő megoldások fejlesztésével, gyártásával, tesztelésével és szervizelésével foglalkoznak.
A vállalatcsoport két magyarországi egysége közül a Knorr-Bremse Rail Systems Budapest a vasúti fékrendszerek tervezésének és gyártásának központja. 1600 munkavállaló – köztük 500 mérnök – foglalkozik a high-tech vasúti fékrendszerek előállításával a tervezéstől kezdve a gyártásig. A Knorr-Bremse Budapest az elmúlt húsz évben stabilan fejlődött, és egyre meghatározóbb pozíciót tölt be a cégcsoportban: 2017-ben fejeződött be új, világszínvonalú, 11 ezer négyzetméteres létesítményének kialakítása és felszerelése, így a társaság 46 ezer négyzetméteres, pormentes gyártási körülményeket biztosító épületegyüttesében folytathatja kutatás-fejlesztési, valamint gyártótevékenységét. Az 5,28 milliárd forintos fejlesztéssel jelentősen kitágította a cég termék- és szolgáltatásportfólióját, gyártási volumenét. Ezzel a Knorr-Bremse Budapest lett nemcsak a cégcsoport, hanem az egész világ legnagyobb vasúti fékrendszereket fejlesztő és gyártó központja. Az elmúlt két évben a cégcsoport müncheni központjából új technológiák költöztek Budapestre. A mérnöki kompetenciák kiteljesedése előrelépést hozhat az elektronikai és a szoftverfejlesztések területén, tovább erősödhet az üzleti partnerek mérnöki kiszolgálása, a vevők szakmai támogatása. Kedvező változásokat eredményez a kutatás-fejlesztésben, hogy az új gyárcsarnok átadásával a termékteszt lehetőségei is kiszélesedtek. A vasúti teherszállítás létfontosságú a jelenlegi gazdaság számára. A szállítások hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, és munkahelyeket teremtenek, ezzel egyidejűleg fenntarthatónak kell lenniük.
Külső tényezők
Az 1. ábrán a vasúti áruszállítás becsült alakulását követhetjük nyomon a 27 európai államban, a 2050-ig terjedő időszakban.
A vasút számos erősséggel rendelkezik: vitathatatlanul az egyik legbiztonságosabb közlekedési eszköz, és emellett a vasút környezettudatosabb és kevésbé szennyező, mint más közlekedési módok. A vasúti közlekedés rendelkezik a legalacsonyabb fajlagos szén-dioxid-kibocsátással, egyszersmind a legenergiatakarékosabb eszköz a közúti, légi, de még a vízi közlekedéssel szemben is. Minden erőfeszítés ellenére az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent a vasúti áruszállítás szerepe, míg a közúti közlekedés aránya folyamatosan nőtt. Ezek a tendenciák szöges ellentétben állnak az EU azon célkitűzéseivel, amelyek előirányozzák, hogy a vasúti árufuvarozás 2030-tól a több mint 300 km-es utak esetében mintegy 30%-os részesedést érjen el, 2050-től pedig több mint 50%-ot (Európai Bizottság, White Paper, 2011). A külső tényezők és különösen a politikai hajlandóság hatása nagyon fontos. Az olyan országok, mint Ausztria vagy Svájc, ahol a kormány aktívan ösztönzi a vasúti árufuvarozást, még növelhetik a vasút részarányát. Másrészt azokban az országokban, ahol az utóbbi években kevés figyelmet fordítottak erre, a vasút szerepe jelentősen csökkent. Mindazonáltal a célok eléréséhez nemcsak külső, de belső változások is szükségesek.
Belső tényezők
A vasúti áruszállítás rendkívül konzervatív iparág. A magas beruházási költségek miatt a kocsipark megújulási rátája viszonylag alacsony. A méretet vagy a technológiát érintő bármilyen változást nagyon összetetten kell megvizsgálni ahhoz, hogy a megoldásokat alkalmazni lehessen az akár 30-40 éves teherkocsik esetében. Ez az oka annak, hogy az ágazat vonakodik az új technológiákat bevezetni. Másrészről ez egy több résztvevős piac, ahol a feleknek nagyon különböző érdekeik vannak. Vagontulajdonosok, tehervagon- és alkatrészgyártók, logisztikai cégek, állami tulajdonban lévő vállalatok egyaránt jelen vannak, és szigorú szabályozási követelmények jellemzik a területet (2. ábra).
A fentiek miatt nagyon nehéz újítást bevezetni ezen a telített és érett piacon. Mindazonáltal minden piaci résztvevőben tudatosulnia kell annak, hogy a vasúti árufuvarozás optimalizálása és újítások bevezetése nélkül ez az iparág lassan eltűnik. A legnagyobb kihívást a közúti árufuvarozás oldaláról jelentkező verseny jelenti. Az a tény, hogy a közúti közlekedés körülbelül ötször nagyobb piaci részesedéssel rendelkezik a vasúti közlekedéshez képest, nem véletlen. Jelenleg a vasúti közlekedés óriási hátrányban van a közúttal szemben. Bőven van még mit javítani a vasúti teherszállítás hatékonyságán, a versenyhelyzet javításához pedig elengedhetetlen az újítások bevezetése.
A digitalizáció mint versenyelőny
A hőn áhított fejlődés egyik leghatékonyabb eszköze a vasúti árufuvarozási ágazat digitalizálása lehet. A közúti közlekedés vagy az iparág példái azt mutatják, hogy a kulcsfontosságú kereskedelmi és műveleti folyamatok digitalizálása óriási rövid és hosszú távú lehetőségeket rejt magában. A korszerű áruszállítás magas követelményeit csak kifinomult információs rendszerekkel, úgynevezett telematika segítségével lehet elérni. A mai közúti áruszállításban használatos telematikai rendszerek a műholdas navigációs rendszerektől a szállítóeszközök megfigyeléséig vagy az állapotfüggő karbantartásig terjednek. A telematika az áruszállítási lánc átláthatóságának az alapja; adatainak folyamatosan elérhetőnek kell lenniük a járművezető, az árufuvarozó és az ügyfél számára. A 3. ábra bal oldalán a tehervagonokon alkalmazható telematika szintjei láthatók. A 3. ábra jobb oldalán az új thread technológiát hasonlítjuk össze a hagyományos módszerrel.
Az új thread technológia legfőbb előnye a helyi mesh hálózatok kiépítése, ahol a tehervagonok egymással kommunikálhatnak, csökkentve ezáltal a GSM-kommunikáció szükségességét. Az adatokat kicserélik és összegyűjtik a mesh hálózatba, majd az egyik tag elküldi az összes információt, és így jelentős energia takarítható meg. Ez még számottevőbb lehet, ha egy hasonló egységet szerelnek fel a mozdonyra, még inkább csökkentve így a tehervagonok energiafelhasználását is. Az intelligens, összekapcsolt termékek új képességei nemcsak átalakítják a versenyt egy iparágon belül, hanem kibővítik az iparág meghatározását is. Az iparág versenyképességének határai kiterjednek olyan kapcsolódó termékekre is, amelyek együttesen szélesebb körű mögöttes igényt elégítenek ki. A kapcsolódó termékek közösen optimalizálhatók. A verseny alapja tehát a különálló termék funkcionalitásáról a szélesebb termékrendszer teljesítményére tolódik át. A jövő vasúti kocsija nemcsak intelligens termék, hanem része egy vasúti árufuvarozási rendszernek, így nagyobb értéket teremt az ügyfelek számára. Az iparág határai fokozatosan kibővülnek a termékrendszerekről a rendszerrendszerekre, és ezáltal teljesen új lehetőségeket teremtenek.
Pillantás a jövőbe
Mind a gépjármű-technológiában, mind a közúti szállítási folyamatok területén közelgő újítások várhatók (4. ábra).
Könnyen belátható, hogy sürgős változásokra van szükség a vasúti árufuvarozás túlélésének biztosításához. Az alábbi példák olyan, más területen már alkalmazott digitális technológiák, amelyek a vasúti áruszállítás területén is jelentős változásokat hozhatnak.
- a) A szállítási műveletek optimalizálása
- GPS-alapú követés
- A szállítási műveletek valós idejű optimalizálása
- A szállítási tevékenységek teljes automatizálása
- b) A költségek csökkentése
- Megelőző karbantartás
- Automatizálás
- Energiatakarékos vezetés
- c) Az ügyfelek elégedettségének javítása
- A szállítmányra vonatkozó valós idejű információk
- A rugalmasság növelése, az információáramlás javítása
- d) Tervezés és kapacitáskezelés
- Digitális foglalási platformok és e-kereskedelmi platformok a kapacitásmarketinghez
- Dinamikus kereslet-előrejelzés
Összegzés
Az európai vasúti teherszállítás az 1960-as évek végétől folyamatos nehézségekkel küszködik, mivel kevésbé tud versenyezni a közút növekvő népszerűségével, és alulmarad az új vevői igényekhez való alkalmazkodásban is. Az elmúlt évek európai és tagországi szintű törekvései csak ahhoz voltak elegendőek, hogy megállítsák a vasúti árufuvarozás piaci részesedésének további csökkenését. A vasúti árufuvarozásnak mennyi az esélye mindezek mellett a túlélésre vagy akár a fejlődésre? Az iparág sikerességéhez a belső és a külső változások egyaránt nélkülözhetetlenek. Az ügyfelek igényei kielégítésének érdekében a vasútnak gyorsabbá kell válnia, és látványosan javítania kell szolgáltatásainak színvonalán. Az intermodális árufuvarozás és a szinergiák előnyeinek kihasználása érdekében a vasúti árufuvarozó cégeknek törekedniük kell az intermodális modell kiépítésére, hogy ezáltal teljes megoldásokat tudjanak kínálni ügyfeleiknek. Az átgondolt digitalizáció valószínűleg a vasúti árufuvarozás egyik legfontosabb sikertényezője lehet.
Összefoglalva a fenti tényeket megállapítható, hogy a vasúti árufuvarozási ágazat már most nagy kihívásokkal néz szembe, és még nagyobbakkal kell szembesülnie a túlélés és továbbfejlődés érdekében. Külső támogatásra van szükség a versenykörnyezet kialakításához, de ez önmagában nem oldja meg a problémákat. Az ügyfélközpontúság, az átgondolt befektetési stratégia, valamint a közúti és vasúti közlekedés intelligens keveréke kulcsfontosságú a jövőbeli siker eléréséhez.
Felhasznált irodalom
- Community of European Railway and Infrastructure Companies (CER), 2013, „Rail Freight Status Report 2013”, Brussels
- D’Incà, J., 2016. „Strenghts and Weaknesses of the Rail System. An Oliver Wyman Point of View”. Global Rail Freight Conference, Rotterdam.
- European Commission, Directorate-General for Energy and Transport. 2008. „Modern Rail, modern Europe: Towards an Integrated European Railway Area”. Office for Official Publications of the European Communities, Brussels.
- European Commission, EU Reference Scenario 2016, “Energy, transport and GHG emissions – Trends to 2050”, Office for Official Publications of the European Communities, Brussels.
- European Commission, White Paper, 2011. “Roadmap to a Single European Transport Area – Towards a competitive and resource efficient transport system”. Brussels.
- Eurostat\Database\Transport\Multimodal data\Transport Volume and Modal Split, accessed February 12, 2017, http://ec.europa.eu/eurostat/ statistics-explained/index.php/Freight_ transport _statistics_-_modal_split
- König, R., Hecht, M. 2012. „TIS Weissbuch, addprint”. AG Dresden.
- Porter, M., How smart, connected products are transforming competition, Harvard Business Review, November 2014
- Steffens, T., 2016. „Will the Driverless Truck Derail the Freight Train?”. Global Rail Freight Conference, Rotterdam.
