Jelentős feladatok állnak a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) közelmúltban kinevezett ügyvezetője előtt. A szervezet Schváb Zoltán vezetésével szakmai támogatást nyújt a MÁV- és a Volán-járatok összehangolásához, részt vesz a digitalizáció és a kibervédelem fejlesztésében, illetve tanúsítja a műszaki-technikai megoldások uniós előírásoknak való megfelelőségét.
Hogyan alakította át a járványhelyzet, kényszerűen, az oktatás, továbbképzés, vizsgáztatás rendszerét?
– A közlekedési ágazatot érintő képzések jelentős része korábban is online, e-learning formában valósult meg. Ennek oka, hogy a képzések jelentős része valamilyen jogi szabályozásra vonatkozó ismeret átadására irányul, ami nem igényli feltétlenül a közvetlen kapcsolatot a képzések során. A gyakorlati ismeretek átadása, a gyakorlati készségek fejlesztése azonban kifejezetten igényli a résztvevő jelenlétét a képzésen, emiatt ezen képzési modulok kiváltása a legtöbb esetben nem lehetséges távoli kapcsolatokkal. A KTI-ben – reagálva a járványhelyzet miatt felmerült, a felnőttképzést is hosszú távon érintő korlátozásokra – kialakítottuk a virtuális tantermi képzés technikai hátterét. A virtuális tantermi képzés nem egyezik meg az e-learning képzéssel. A virtuális tanteremben a kontaktórás képzéshez hasonló előadás és prezentáció zajlik élő közvetítéssel, illetve ezeket a tartalmakat később elérhetővé – streamelhetővé – tesszük. Ehhez természetesen megfelelő nyomon követő technológia is párosul, amely igazolja a tanulók képzésen történő részvételét, illetve azt, hogy a közvetítés során kétirányú legyen a kommunikáció, azaz a tanulók feltehessék kérdéseiket is. Az új technológia üzembe helyezésével a KTI-ben folyó képzések egy része esetében az Innovációs és Technológiai Minisztériummal egyeztetve sikerült átállni a virtuális tantermi képzésre. A vizsgák esetében ugyanakkor nem volt lehetőség távoli részvételű események lebonyolítására, így itt a vizsgaesemények szüneteltetése, illetve a létszám korlátozása, általános biztonsági intézkedések bevezetése vált szükségessé.
Mi az, ami ezekből az online megoldásokból hosszú távon is fennmaradhat?
– A járványhelyzettel kapcsolatos jogszabályok elsősorban a veszélyhelyzet időszakára engedélyezik a kontaktórás képzések távoli oktatással történő kiváltását, így a járványhelyzet elmúltával visszatérünk a személyes képzésekre, számos esetben azonban, ahol továbbra sem indokolt a résztvevők személyes jelenléte, hosszú távon fogjuk alkalmazni a virtuális tantermet.
A MÁV és a Volán társaságok egy cégbe szervezésétől sokan várják, hogy a vasúti és közúti menetrendeket országos, régiós és helyi szinten is a korábbinál szorosabban összehangolják. Milyen háttérmunka zajlik ezen a területen a KTI berkein belül?
– A KTI-ben évtizedek óta hagyományosan erős a hálózatszervezési és menetrend-tervezési szakterület. 2007 óta működnek a regionális közlekedésszervező irodáink, amelyek elsősorban a helyközi közösségi közlekedés szervezésével, összehangolásával és ellenőrzésével foglalkoznak, a megrendelői oldalt képviselve. Amíg több Volán társaság volt, addig nehezítette a munkát a szolgáltatók ellenérdekeltsége, egymással való versenye. A Volán társaságok összevonása és a MÁV-Volán csoport megalakulása megkönnyítette a menetrendek összehangolását is. A közös, autóbuszra és vasútra egyaránt érvényes tarifatermékek kidolgozásában is aktív szerepet tölt be a KTI. Az integráció révén a megrendelői és a szolgáltatói oldal érdekei közelebb kerültek egymáshoz, azonban most is előfordulnak eltérő vélemények. Ezért van szükség arra, hogy a közös célok mentén ezzel a témával mindkét oldalon jól felkészült szakértők foglalkozzanak. Az egyeztetések rendszeresek, jól haladnak, az utóbbi időben látványos eredményeik vannak. Például a Tiszaújváros környékének elérését segítő ütemes Eger–Nyíregyháza autóbusz-menetrend, amely Mezőkövesden az IC vonatokhoz csatlakozik, és kedvezményes vonat-busz átszállójegyek is válthatók. Korábban ez nehezen lett volna megoldható.
A KTI hagyományosan nagy jelentőségű tudományos műhelyként számos hazai és nemzetközi projektben vesz részt. Milyen irányban folynak most a legfontosabb kutatások a vasúti digitalizáció, az autonómia, a konnektivitás területén?
– Valóban, folyamatosan bővül a vasúttal kapcsolatos kutatási portfóliónk, a megbízásainkat a tulajdonos ITM mellett a magánszektorból kapjuk, valamint sikerrel kapcsolódtunk be nemzetközi együttműködési projektekbe is. Nemrég a vasúti digitalizáció egy izgalmas területe került terítékre, mégpedig a digitális adatvédelem. A projektben a kritikus közlekedési infrastruktúra vasúti elemeinek védelmi lehetőségeit vizsgáltuk, elsősorban természetesen az informatikai megoldásokat. Az információs terrorizmus napjaink egyik kiemelt támadási területe, a kibervédelemre ezért a korábbinál nagyobb figyelmet kell fordítanunk a közlekedésben és benne kiemelten a vasúti alágazatban. Részt veszünk a vasúti hatóság informatikai rendszerének fejlesztésében is. A rendszer támogatja a hatósági ellenőrzési tevékenységeket, továbbá valós idejű kapcsolat alkalmazásával adatokat biztosít más hatóságok informatikai rendszerei számára. A kapcsolódó adatbázissal a vasúti hatóság eleget tesz uniós adatszolgáltatási kötelezettségének, és elősegíti az egységes adatbázis létrehozását. A konnektivitást elsősorban a korszerű vasútirányítási rendszerek fejlesztése jelenti az 5G-hálózat minél nagyobb arányú felhasználásával, intézetünk ugyanakkor a vasúti hálózatok térbeli fejlesztésével is foglalkozik. E körbe alapvetően azok a projektjeink tartoznak, amelyek a környezetbarát vasúti árufuvarozási folyosók gazdaságélénkítő hatásainak kiaknázására törekednek. És itt érdemes említeni a Távol-Kelet és Nyugat-Európa között Magyarországon át vezető árufuvarozási lehetőségekre vonatkozó vizsgálatainkat, melyek alapján a forgalom növekedésének egyik megoldása kétségkívül a digitalizáció: legyen az a környezettudatos árufuvarozás elősegítése smart rendszerek vagy a konténeres szállítás lehetőségének bővítése elektronikus fuvarlevél bevezetésével.
Milyen tervei vannak a tanúsítás területén?
– A KTI egyik fontos tevékenységi köre az EK-tanúsítási feladatok ellátása (EK/Európai Közösség – European Community – EC). Az EK-tanúsítás olyan tevékenység, amely tanúsítja az EU-direktívák és jogszabályok, valamint a műszaki előírások szerinti megfelelőséget (vagy nem megfelelőséget). A tanúsítási igazgatóság látja el a vasúti tanúsítást és az építési termékek tanúsítási tevékenységét. A vasúti tanúsítást a KTI teljeskörűen végzi, azaz valamennyi vasúti szakmai területen.
Hogyan vezetett Schváb Zoltán szakmai útja a szakma egyik legfontosabb háttérintézményének az élére?
– Az elmúlt év december 1-jén kezdtem meg ügyvezetőként a munkát a KTI-ben. Szakmai előéletemről talán annyit mondanék, hogy 2000-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen okleveles építőmérnökként, majd 2002-ben szintén a BME-n okleveles közlekedésépítő szakmérnökként végeztem. Jelenleg többek között a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnökeként is működöm, korábban 2010-től a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési helyettes államtitkáraként, légügyi főigazgatóként dolgoztam. 2010–2014 között a GYSEV Zrt.-nél közgyűlési elnöki és igazgatósági, a GYSEV Cargo Zrt.-nél pedig alapító elnöki, majd felügyelőbizottsági elnöki tisztségeket töltöttem be. Dolgoztam a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál, ahol a Közlekedési Szakértői Testület elnökeként, ezt megelőzően a Közlekedésbiztonsági Szakértői Testület elnökeként, illetve korábban a NATO Transport Group magyar igazgatójaként, nemzeti képviselőjeként láttam el feladatokat.
Jámbor Gyula
