Az e-VASUT rendszer létrehozása

A magyar vasúti szabályozás az 1980-as évekig kitűnően működött. A vasúti rendszer átalakítása, a vasúti közlekedés piacosítása, az EU-csatlakozás gyökeresen átalakította a működés feltételrendszerét és folyamatait. A vasúti műszaki szabályozás nem tudott lépést tartani a sok változással, napjainkra több évtizedes lemaradással kell szembenéznie.

Egy szabályozási rendszer teljesítményét számos tényező befolyásolja, amelyek közül a legfontosabbak az alábbiak:

• a szervezeti elemek és ezek minősége
• a szervezeti elemek közötti hierarchikus kapcsolatok és ezek működése
• a szabályozás dokumentumainak megléte, esetleges hiányosságai
• a szabályozási dokumentumokban foglaltak korszerűsége
• a működtetés hibái, hiányosságai
• a változó feltételekhez (pl. EU-belépés utáni követelményekhez) történő alkalmazkodás sikeressége
• a rendszer rugalmassága, a változó feltételekhez való gyors alkalmazkodóképessége

A Magyar Államvasutak Zrt. a rendszerváltást megelőzően állami vállalatként működött, a vasúti tevékenység szabályozása egyes jogszabályok kivételével teljes körűen a MÁV-on belül történt. Az első fordulópont 1984-ben következett be, amikor a MÁV hatósági jogkörét megszüntették, és létrehozták az állami irányítású Közlekedési Főfelügyeletet, mint hatóságot. A MÁV 1993-ban részvénytársasággá alakult, majd az EU-csatlakozást követően felgyorsult a vasúti közlekedés piacosítása. Az EU-csatlakozással megtörtént a jogharmonizáció a jogszabályi környezetben, azonban a vasútszakmai szabályozás változatlan maradt.

A vasúti műszaki szabályozási rendszer megújítását célozza az EU-támogatású KÖZOP–2.5.0-09-11-2011-0008 számú projekt, A vasúti műszaki szabályozási rendszer felülvizsgálata és folyamatos működési modelljének kialakítása címmel, amelyet a Magyar Útügyi Társaság (MAÚT) bonyolít le.

1. A munka végrehajtására létrehozott projektszervezet felépítése

A projektszervezet a MAÚT keretében jött létre, és bizottságokra, valamint szakmai bizottságokra tagozódik. A Vasúti Műszaki Szabályozási Rendszer (VMSZR) projektszervezetben az operatív szakmai munkát a Szakmafelügyeleti Bizottság fogja össze. Feladata a Rendszertechnikai Bizottság és az egyes szakbizottságok munkájának összehangolása, irányítása, segítése, valamint ellenőrzése. A projektszervezet felépítését az 1. ábra
mutatja be.

A Rendszertechnikai Bizottság a vasúti szabályozás törvényi, jogszabályi hátterének feltárásával, a kapcsolódó szervezeti működés áttekintésével és elemzésével, a konfliktuspontok meghatározásával, a teljes szabályozási rendszerre vonatkozó változtatási javaslatok kidolgozásával foglalkozik.

A négy szakbizottság tevékenysége az alábbi TSI alrendszerekre terjed ki:

• infrastruktúra (pálya)
• energiaellátás
• ellenőrző-, irányító- és jelzőrendszerek
• távközlés
• forgalmi műveletek és forgalomirányítás

A művelendő területek közül a járművek szakterület, annak a többihez kevésbé szorosan kötődő volta miatt kimaradt. A projektszervezet vezetése úgy döntött, hogy ennek a felülvizsgálatnak és fejlesztésnek a keretében csak a nagyvasúttal és a saját célú vasutakkal (iparvágányok) foglalkozik. Egy későbbi lépésben integrálható a folyamatba a helyi közforgalmú vasutak szakterülete. Az elképzelések szerint az Irányító Tanács a vasútvállalatok, a szakterületek, az államigazgatás, a tudományos műhelyek képviselőiből alakul meg, feladata a projekt szakmai munkájának külső ellenőrzése, tanácsadás és véleménynyilvánítás.

A feladatkiírás szerint független Minőségellenőrző Bizottságot kellett kiválasztani közbeszerzési eljárással. A független szervezet a projekt szakmai munkájának ellenőrzését látja el. A projekt zárásának és teljes körű befejezésének határideje 2015. május 15.

2. A jelenlegi szabályozási rendszer jellegzetességei, hibái és hiányosságai

A MÁV szabályozásai a következő típusú szabályozásokban öltöttek testet: MÁV Szabványok, betűs utasítások, úgynevezett nagy számos utasítások, Gy. számos rendelkezések. Nem került kialakításra az EU háromszintű szabályozási és kompetenciarendszere. A jelenlegi szabályozási rendszer szerkezetét az 1. táblázat tartalmazza.

A jelenlegi szabályozási rendszer hiányosságai:

• A rendszer nem felel meg a piaci működés, a liberalizált vasúti rendszer feltételeinek.
• Nem válnak külön a vállalatitól az állami kompetenciába tartozó általános érvényű szabályozások, valamint a tervezés, létesítés, üzemeltetés, megszüntetés szabályozásai.
• A szabályozások szabad hozzáférhetősége, korszerűsége, aktualitása nem biztosított.
• A betűs vállalati utasítási rendszer felborult (az ún. számos utasítások elterjedése).
• Nem biztosított az EU-szabványok, műszaki előírások és a hazai szabályozás koherenciája.

3. Javaslat új szabályozási rendszer kialakítására

A szabályozási rendszer megújításának kulcskérdései:

• Tisztázandók a szabályozási kompetencia kérdései – tisztázandó, hogy ki milyen szabályozási szinten szabályozhat.
• Tisztázandó az új szabályozási rendszer bevezetésének akcióterülete.
• A jelenlegi MÁV-utasításokból kiemelendők az általános érvényű normatív szabályozások, ezek önálló szabályzatokba foglalandók.
• Biztosítandó a szabályozások egymásra épülése és a jó átláthatóság és áttekinthetőség.
• Az ún. MÁV „saláta”-utasítások (Gy. és nagy számos) felszámolása érdekében új utasítások megalkotása válik szükségessé.
• Biztosítandó a szabályozások rendszerezett hozzáférhetősége (e-VASUT), a rendszeres aktualizálás.

Az új szabályozási rendszernek meg kell felelnie az EU-követelményeknek, ezért az alábbiak szerint kell felépülnie:

1. szint: EU-szabályozások, -jogszabályok, TSI-k
2. szint: Nemzeti szabályozások

– törvények, jogszabályok (követelmények, keretfeltételek)

– országos hatáskörű szabályzatok (általánosan és egyetemlegesen alkalmazandó szabályozások, tervezési, üzemeltetési szabályzatok)

3. szint: Vállalati szabályozások – vasútvállalati szabályozások, utasítások (a végrehajtás módja, a vállalat működését
meghatározó szabályozások)

Új, létrehozandó szabályzatok:

• Létesítési szabályzatok az infrastruktúra-létesítményekre
• Vasúti Infrastruktúra Műszaki Üzemeltetési Szabályzata
• Vasútüzemi Forgalmi Szabályzat

Az új szabályozási rendszernek megfelelő szabályozási rendszer-struktúrát a 2. ábra szemlélteti.

Fontos elv, hogy a jelenlegi vállalati szintű szabályozásokból (utasításokból) a rendszerazonosságot és a biztonságot
meghatározó szabályozásokat a nemzeti szabályozás körébe kell emelni. A szabályozásokban jól el kell különülnie a tervezésre, építésre és üzemeltetésre vonatkozó szabályoknak.

A tervek szerint 2015 nyarán befejeződő munkától elvárható eredmények a következők:

• a jelenlegi szabályozási rendszer kritikájára épülő, korszerű, a végrehajtás számára világos rendszer kialakítása
• a teljes vasúti rendszer szabálykövető magatartásának erősítése (vasútvállalatok)
• az EU-konformitás biztosítása (pl. TSI / ÁME) a szabályozási rendszer egészében
• az engedélyezés, a tervezés, a kivitelezés, az üzemeltetés és a kutatás-fejlesztés szempontjai alapján történő összehangolás
• a nyilvánosság, a hozzáférhetőség tágítása, szakértői csoportok szorosabb együttműködési lehetőségeinek megteremtése
• feladatterv meghatározása a szabályozási dokumentumok szükséges tartalmi megújítására
• javaslat a megújított rendszer és dokumentumainak karbantartására.

4. A szabályozási dokumentumok felülvizsgálata

Nem egyszerű feladat a többezres dokumentumhalmazban annak a szintnek a kijelölése, ameddig a felülvizsgálatot sikerrel el lehet végezni. Éles határvonal a nyilvánosan elérhető dokumentumok, illetve a vasútvállalatok belső dokumentumai között húzható meg. Előbbi körbe a törvények és egyéb jogszabályok, a harmonizált magyar szabványok, a magyar szabványok, az UIC Code-ok, a tervezési szabályzatok, a nyilvános MÁV-utasítások és előírások tartoznak. A belső utasítások közé a MÁV-szabványok, a vasútvállalatok belső utasításai, előírásai, műszaki rendelkezései sorolhatók. A belső dokumentumok természetesen csak a vasútvállalatok hozzájárulásával dolgozhatók fel.

A szabályozási dokumentumok feldolgozhatósága, azonosíthatósága, regisztrációja érdekében létre kellett hozni egy kódolási rendszert, amely úgy került kialakításra, hogy a dokumentum kódszáma valamennyi releváns információt tartalmazzon.

Példa:
D5 A vasúti pálya felügyelete c. utasítás kódja 2-7-620-0009-003.

A kód jelentése: 2 – Vállalati szabályozás, pályahálózat működtető: MÁV Zrt.
7 – Utasítás
620 – Pálya, felépítmények
0009 – Kapcsolódó szakterület: jelző- és biztosítóberendezések
003 – A szabályozás jellege: üzemeltetési és felügyeleti

A kódolási rendszer lehetővé teszi, hogy a nagyszámú vasúti műszaki szabályozás a besorolási, szakmai-tartalmi, kapcsolódási és alkalmazási szempontok alapján csoportosítható legyen, leegyszerűsíti a feldolgozás során a lekérdezést és az e-VASUT rendszerbe történő elhelyezését. A feldolgozás megkönnyítésére létrehozásra
került egy informatikai támogatás, amely lehetővé teszi minden dokumentumról adatlap felvételét (3. ábra), minősítő lap csatolását és a szabályozást tartalmazó fájl csatolását.

Az adatlap felvételével minden szabályozási dokumentum azonosított módon bekerül a rendszerbe, osztályozhatóvá és rendszerezhetővé válik. A tartalmi elemek rögzítése érdekében az adatlaphoz ún. minősítő lapot kell csatolni, amely az adatlapról nyitható meg. A minősítő lap azt a célt szolgálja, hogy a beazonosított dokumentum tartalma megismerhető legyen, illetve a szakbizottság véleménye a dokumentumról itt megindoklásra kerül (4. ábra).

Minősítő lap mindegyik felülvizsgált dokumentumhoz készül. Tartalmának lényeges pontja a dokumentum hatályosságának megállapítása.

Ez az alábbi eseteket jelenti:

• nem hatályos, a szabályozási rendszerben nincsen szükség rá,
• nem hatályos, de a szabályozási rendszerben használják,
• hatályos, tartalmi változtatást nem igényel,
• hatályos, de vissza kell vonni, és helyette egészen újat kell kidolgozni,
• hatályos, de tartalmát részben át kell dolgozni,
• hatályos, de új dokumentum bevezetése nélkül meg kell szüntetni,
• hiányzó dokumentum,
• hatályos, de az új szabályozási rendszerben teljes terjedelmében más helyre/ dokumentumba kell beemelni,
• hatályos, de az új szabályozási rendszerben egyes fejezeteit más helyre/ dokumentumba kell átemelni,
• hatályos, de az új szabályozási rendszerben egyes fejezeteit más helyekre/ dokumentumokba kell átemelni.

A szakbizottságok véleménye kitér arra is, hogy a dokumentumot a tervezett új rendszerben hova kell átsorolni. A minősítő lap tartalmazza a hatályosságra és az átsorolásra vonatkozó megállapítások részletes indokolását is.

5. Az e-VASUT rendszer létrehozása

Az előzőekben ismertetett munka párhuzamos célja az e-VASUT rendszer létrehozása. Ehhez a MAÚT által már 2009 óta sikeresen működtetett e-UT Digitális Útügyi Előírástár megoldásai, tapasztalatai, sőt számítógépes rendszere kiváló segítséget tud nyújtani. Az e-VASUT rendszer létrehozásához taktikai, szervezeti és szakmai munkát kell végezni, amelyhez meg kell nyerni az érintett szervezeteket, elsősorban a MÁVot, a GYSEV-et. A NIF, az NKH, atervező és kivitelező cégek, az üzemeltetők, valamint az oktatási intézmények és a kutatás- fejlesztés területén tevékenykedők számára ennek a rendszernek hasznossága nem lehet kérdéses. A rendszer biztosítani fogja az érvényes előírások, adatok, információk gyors elérését. Megteremti az előírások szervezett nyilvánosságát, a hozzáférhetőséget tágítja, a szakértői csoportok szorosabb együttműködési lehetőségeit teremti meg.

Az e-VASUT rendszerbe a szabályozási hierarchia alábbi elemei kapcsolhatók be:

• felsorolásként, de tartalmi hozzáférés nélkül:

– a műszaki szabályozás törvényei és egyéb jogszabályai
– harmonizált magyar szabványok
– magyar szabványok
– UIC CODE-ok

•  tartalmi hozzáféréssel, díj ellenében:

– törvények és rendeletek útján életbe léptetett műszaki szabályozások
– tervezési szabályzatok
– MÁV-szabványok
– a vasútvállalatok nyilvános utasításai és előírásai
– a vasútvállalatok nyilvánosság számára is szóló belső műszaki rendelkezései

Az e-VASUT rendszer működtetése, a szabályozások aktualizálása, karbantartása érdekében szükségessé vált a Magyar Útügyi Társaság (MAÚT) átalakítása Magyar Út- és Vasútügyi Társasággá. Ehhez mintául szolgált az Österreichische Forschungsgesellschaft (Straße – Schiene – Verkehr) szervezete, amely – együttműködve a tudomány, a gazdaság és az igazgatás szereplőivel – a teljes közlekedési szakterület ismereteit fejleszti, dokumentálja, nyilvánosan. Az érdemi munka munkacsoportokban és munkabizottságokban történik, mintegy 1300 szakember közreműködésével.

A Magyar Út- és Vasútügyi Társaság 2014. május 23-án közgyűlési határozattal létrejött. A MAÚT szervezete az elkövetkező időben kiegészül a vasúti tevékenységek ellátásához szükséges szervezeti egységekkel és személyekkel.

6. A feladat megvalósításának jelenlegi állása

A projektszervezet felállítását követően a munka 2012 novemberében kezdődött meg a szakbizottságokban, és 2014. június 30-ig tartott, kisebb technikai szünetekkel. A nagyszámú dokumentum feldolgozása körültekintő munkát igényelt. A nem nyilvános dokumentumokat a MÁV Zrt. együttműködési megállapodás keretében rendelkezésre bocsátotta, és a szakbizottságokba is delegált tapasztalt szakértőket. A feldolgozott dokumentumok mennyisége: 1198 db, 22 039 oldal. A feldolgozott dokumentumokat típus szerint az 5. ábra szemlélteti. Jól látható, hogy a dokumentumok meghatározó mennyisége a szabványok, utasítások és műszaki előírások köréből kerül ki. A feldolgozott dokumentumok szakbizottságok szerinti megoszlását a 6. ábra mutatja be.

A legtöbb dokumentumot a Vasúti Pálya Szakbizottság dolgozta fel. A többi szakterületnek is kijutott a munkából, hiszen pld. a Forgalmi Szakbizottság darabszám szerint ugyan csupán a szabályozások 4%-át dolgozta fel,
viszont a forgalmi utasítások terjedelmüket tekintve a legnagyobbak közé tartoznak. A feldolgozott dokumentumok megoszlását a szabályozási szintek között a 7. ábra szemlélteti.

A dokumentumok szabályozási szintek szerinti megoszlása alátámasztja a rendszer kritikáját,
ugyanis az összes feldolgozott szabályozás 84,4%-át a MÁV Zrt. készítette, és vállalati szabályozás. A projekt befejezéséig rendelkezésre álló időben az e-VASUT rendszer felépítése, dokumentumokkal történő feltöltése, tesztelése és üzembe helyezése folyik. A hátralévő feladatok ütemezését a következő táblázat tartalmazza.

Összegzés

A vasúti műszaki szabályozási rendszer megújítása projekt megvalósítása, az e-VASUT rendszer létrehozása és működtetése több évtizedes hiányt pótol. Rendkívül fontos, hogy a szabályozási rendszer megújításának fenntarthatóságát, a szabályozások karbantartását szolgáló intézményi háttér is kialakításra került, biztosítandó a szabályozások mindenkori aktualitását. A projekt megvalósításával az EU szabályozási rendszerének megfelelő, áttekinthető, a külső felek részére is hozzáférhető, korszerű vasúti szabályozási rendszer jön létre.