Az Európai Parlament és az EU Tanácsa 2013 decemberében fogadta el az uniós iránymutatásokat a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) fejlesztésére [1], meghatározva egy új közlekedési infrastruktúra politikát, valamint a Connecting Europe Facility eszközt [2], amely új filozófiát nyújt az infrastrukturális beruházásokhoz.
Ez a jogalkotási csomag lényegre törően felülvizsgálta a TEN-T politikát, és az európai nagy hozzáadott értékű kapcsolatokra helyezte a hangsúlyt, amely biztosítja a valóban integrált transzeurópai közlekedési hálózat megvalósítását. A CEF költségvetésével több mint 26 milliárd euró szolgálja az EU számára jelentős érdeket képviselő projektek finanszírozását, mint például határkeresztező kapcsolatok létesítése, szűk keresztmetszetek felszámolása a TEN-T hálózata mentén a fő folyosókon, különösen a vasúti és a belvízi hajózási útvonalakat illetően.
Új TEN-T politika egy valóban integrált belső piac érdekében
Az Európai Unión belül folyó és kereskedelmi partnereivel fenntartott kereskedelem fejlesztése számára létfontosságú a jó belső közlekedési infrastruktúra, zavartalan határkeresztezéssel és jól kapcsolódó
kikötőkkel és repülőterekkel. Az infrastrukturális beruházásoktól elvárható, hogy javítsák az Unió hosszú távú versenyképességét, miközben azonnali növekedési lendületet biztosítanak.
Ezen túlmenően az EU által ösztönzött zöldítési célkitűzés a közlekedési ágazatban nem lehetséges egy olyan megfelelő infrastruktúra nélkül, amely alátámasztaná a tisztább közlekedésre történő átállást. Az új TEN-T politika révén az EU erős jogi alappal rendelkezik, hogy megvalósítsa jövőképét egy olyan TEN-T-ről, amelyet egy kettős rétegű struktúrával lehet leginkább kifejleszteni: a 2050-ig kiépítendő átfogó hálózattal és a 2030-ig létrehozandó stratégiai törzshálózattal. A törzshálózat képezi a belső piac fő gazdasági ütőérhálózatát, lehetővé téve az áruk és személyek valóban szabad áramlását az EU területén, különösen pedig az újabb tagállamokban (1. ábra).
1. ábra
A hálózat 94 fő európai kikötőt kapcsol össze vasúti és közúti vonalakkal, 38 kiemelt fontosságú repülőteret pedig vasúti összeköttetéssel szolgál ki a főbb városok irányában. Magyarországon a törzshálózat meglehetősen sűrű az EU átlagához viszonyítva, különösen ami a vasút területét illeti, tükrözve az ország stratégiai elhelyezkedését több transzeurópai folyosó kereszteződésében. A TEN-T törzshálózatot útvonalak átfogó hálózata egészíti ki, amelyek regionális és nemzeti szinten kapcsolódnak a törzshálózathoz. A cél az, hogy fokozatosan, 2050-ig biztosítható legyen az, hogy Európa állampolgárainak és vállalkozásainak többsége ne legyen 30 percnyi menetidőnél nagyobb távolságra ettől az átfogó hálózattól.
A TEN-T nemcsak új vagy létező infrastruktúra létesítéséről, illetve felújításáról szól. Homogén és ambiciózus normákat kell érvényesíteni az egész hálózatban, amely biztosítja a magasabb színvonalú hozzáférhetőséget a versenyképesség javítása érdekében, különösen az Unió jellemzően periferiális régióiban. Az új politika részét képezik az olyan kiegészítő intézkedések is, mint például az innovatív informatikai és irányítási rendszerek. Teljes interoperabilitást biztosít az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS) telepítése a hálózaton. Összességében véve az új közlekedési hálózat biztonságosabb és kevésbé zsúfolt közlekedést, zavartalanabb és gyorsabb utazást biztosít.
E cél elérése érdekében a nagy európai hozzáadott értékkel rendelkező projektek prioritással rendelkeznek az európai uniós finanszírozás szempontjából: határkeresztező szakaszok kiépítése vagy bővítése, szűk keresztmetszetek megszüntetése a főbb európai közlekedési útvonalakon, biztosítva a multimodális integrációt vagy elősegítve a vasúti közlekedés interoperabilitását stb.
A közlekedési infrastruktúra terén eszközölt beruházások továbbá hozzá kell, hogy járuljanak a közlekedés által okozott üvegházhatású gázkibocsátás 60%-kal történő csökkentéséhez 2050-ig. Ezért, összhangban az Európa 2020 stratégia, valamint az Európai Bizottság Útiterv a belső európai közlekedési térséghez – egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé című fehér könyvének célkitűzéseivel, a fókuszban a zöldebb közlekedési módokat biztosító infrastruktúra fejlesztése áll majd, mint például a vasút és a belső vízi utak.
TEN-T törzshálózati folyosók
A TEN-T törzshálózat kivitelezése kilenc stratégiai törzshálózati folyosóra épül, amelyek multimodális kapcsolódásokat biztosítva haladnak keletről nyugatra [3]. Az új folyosók nemcsak vonalak a térképen: lefedik a legfontosabb szállítási folyamatokat és határkeresztező projekteket, és ezek képezik a közlekedési integráció alapját, biztosítva a műszaki kompatibilitást, valamint az infrastruktúra koordinált fejlesztését és irányítását. A folyosók célja az együttműködés erősítése a tagállamok, infrastruktúra-kezelők, regionális hatóságok és más érintettek között, különösen, amikor a határokon átívelő projektekről, interoperabilitásról és intermodalitásról van szó. Ezek segítenek a beruházások koncentrálásában, lehetővé teszik az infrastruktúra-létesítési munkálatok szinkronizálását. Itt érhető tetten az EU által hozzáadott érték.
2014 márciusában az Európai Bizottság európai koordinátorokat nevezett ki a kilenc törzshálózati folyosó mindegyikének vezetésére [4]. Továbbá két horizontális prioritáshoz is kinevezett európai koordinátorokat: az európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS) és a Motorways of the Sea (tengeri autósztrádák) prioritás számára. Az európai koordinátorok között Magyarország jól képviselteti magát, Balázs Péter felelős az Észak-Írországot Franciaország déli részével összekötő északi-tengeri– mediterrán folyosóért. A kilenc törzshálózati folyosóból három áthalad Magyarországon (2. ábra), ezek különböző közlekedési módokat foglalnak magukban: az ukrán határt az Ibériai-félsziget kikötőivel összekötő mediterrán folyosó, ennek élén Laurens Jan Brinkhorst áll; a keleti–kelet-földközi-tengeri folyosó, amely Németországot kapcsolja össze Görögországgal, leágazással Törökország és Ciprus irányában, ezt Mathieu Grosch vezeti; és a Rajna– Duna folyosó, amely Németországot kapcsolja össze Romániával, Karla Peijs irányításával.
2. ábra
26 milliárd eurós befektetés a TEN-T-be
Az új TEN-T politika jövőképe hatástalan maradna, amennyiben megvalósításának alátámasztására nem állnának rendelkezésre a pénzügyi erőforrások. Ez az új Connecting Europe Facility (CEF) szerepe, amely a transzeurópai hálózatok új finanszírozási eszköze. A CEF költségvetésében 33,2 milliárd euró szerepel a 2011–2020-as új programozási időszakra a közlekedés, energia és távközlés ágazataiban az EU-érdekeltségű infrastruktúra finanszírozására. Ebből az összegből 26 milliárd euró az az összeg, amelyet kizárólag a TEN-T-re fordítanak, támogatások és innovatív pénzügyi eszközök formájában (mint például projektkötvények).
A rendelkezésre álló finanszírozás maximális hatásának elérése érdekében szükség van a rangsorolásra a legnagyobb hozzáadott EU-érték szerint. Ez a Connecting Europe filozófiája. A CEF európai és belső piaci dimenziókkal rendelkező infrastruktúra támogatását célozza, az EU-támogatást olyan nagy prioritású hálózatokra irányítja, ahol legindokoltabb az EU fellépése: a fontos határkeresztezéseknél a hiányzó elemek pótlása, valamint szűk keresztmetszetek eltávolítása a törzshálózatban, ahol a projektek, annak ellenére, hogy nem képviselnek nemzeti beruházási prioritást, kapcsolatokat építenek ki a nemzeti hálózatok elszigetelt elemei között, a valódi európai szintű hálózat kiteljesítésére.
A CEF költségvetése jelentős, megháromszorozódott a 2007–2013. évi TEN-T finanszírozási kerethez viszonyítva, azonban még így sem fedi le a beazonosított nagy befektetési igényeket. A CEF-finanszírozástól mindemellett azt várjuk, hogy lényegében „magtőkeként” működjön, és a tagállamok részéről további befektetéseket ösztönözzön. Azonban a TEN-T megvalósításához szükséges, a tagállamokkal együtt meghatározott befektetési igények óriásiak. A hálózat megvalósításának első fázisa 2020-ig a becslések szerint 500 milliárd eurót igényel. Önmagában a törzshálózat főbb szűk keresztmetszeteinek megszüntetéséhez szükség van ennek az összegnek a felére.
Elsősorban ez az oka annak, hogy a CEF költségvetését más EU-finanszírozási eszközökkel kiegészítő módon kell felhasználni, mint például a szintén szállítási infrastruktúrára felhasználható European Structural and Investment Funds (ESIF – Európai Strukturális és Befektetési Alapok), valamint a Horizon 2020, amely a közlekedés területén kutatási és innovációs projektek finanszírozására szolgál. Az Európai Bizottság az egyes tagállamokkal együtt erőfeszítéseket tesz a különböző eszközök keretében javasolt tervezett közlekedési beruházások szinkronizálására annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló korlátozott finanszírozás a lehető legjobban hasznosuljon.
A CEF-től elvárható az is, hogy katalizátorként működjék további magán- és állami finanszírozás megvalósítására, az infrastruktúra-projektek számára biztosítva a hitelességet, és csökkentve azok kockázati profilját, ezúton vonzóvá téve azokat a befektetők számára. A CEF kiemelt eleme az innovatív pénzügyi eszközök szisztematikusabb használata (például projektkötvények), amelyek hasznosíthatják a magánszektor közlekedési infrastruktúrához való hozzájárulását, finanszírozási alternatívát nyújtva a hagyományos támogatásokkal szemben, és kipótolva a stratégiai beruházások finanszírozási hiányosságait.
A CEF az Európai Befektetési Bankkal (EIB) együttműködésben bevezetett létező pénzügyi eszközök használata során nyert tapasztalatokra épít, mint például a transzeurópai közlekedési hálózatok projektjeinél alkalmazott hitelgarancia eszköz (LGTT), valamint a projektkötvények kísérleti fázisa és a Marguerite Alap.
A Connecting Europe filozófiája: A kelet–nyugati összeköttetések kiépítése
A CEF által támogatott TEN-T politika a kontinens keleti és nyugati részei közötti kapcsolatokat is erősíti, ezzel is alátámasztva az európai területi integrációt, és növelve az újabb EU-tagállamok versenyképességét. Annak érdekében, hogy a hálózat megállapított határidőre történő kiteljesítésének fő célkitűzése megvalósuljon, és a Kohéziós Alapra jogosult tagállamokban, például Magyarországon, a TEN-T fejlesztése támogatható legyen, a Kohéziós Alapból 11,3 milliárd euró került átcsoportosításra a CEF eszközbe. Ezt az összeget a nagy európai hozzáadott értékű projektekre kell fordítani, prioritásként a törzshálózati folyosókra, a határkeresztező szakaszokra, különösen a vasúti és belső vízi utak hálózatában, összhangban az európai és nemzeti közlekedési stratégiákkal. Ezért a 26 milliárd euró összegű CEF-költségvetésből 14,9 milliárd euró áll rendelkezésre a 28 tagállam számára, míg 11,3 milliárd euró kizárólag a 15 kohéziós tagállam számára van elkülönítve, így Magyarország számára is.
A 11,3 milliárd euró felhasználása a CEF szabályai szerint történik, azonban előnyösebb rendelkezésekkel, mint például a nemzeti ráfordítások tiszteletben tartása 2016 végéig – ami azt biztosítja, hogy az egy tagállam számára allokált forrást a programozási időszak első három évére tartalékolják – nagyobb társfinanszírozási arányokkal, amelyek elérhetik a 85%-ot is. Az érett és reális projektek előkészítésében és megvalósításában nehézségekkel küzdő kohéziós tagállamok specifikus segítségnyújtásban is részesülnek, mint például a projekt-előkészítés támogatása vagy például a célzott támogatások a vasúti infrastruktúrakezelő társaságok számára.
Törekvés az európai hozzáadott érték elérésére
2014 januárjában az Európai Bizottság elfogadta a Közlekedési törzshálózat kiépítése: törzshálózati folyosók és Connecting Europe Facility (CEF Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz) című közleményt, amelyben meghatározták a CEF számára a közlekedésfinanszírozási prioritásokat [5]. A rendelkezésre álló költségvetés zömea kilenc multimodális törzshálózati folyosón található határkeresztező projektekben kerül felhasználásra. Ezeket a projekteket az Európai Bizottság, konzultálva és együttműködve az érintett tagállamokkal, már előzetesen beazonosította, és ezek a CEF Szabályzat I. melléklet I. részében kerülnek felsorolásra. Egy további finanszírozási prioritás a forgalomirányítási rendszerek megvalósítása, amelyek a meglévő infrastruktúra legjobb kihasználtságát teszik lehetővé (ERTMS a vasút esetében, a SESAR a légi közlekedés esetében).
A Bizottság rövidesen elfogadja a CEF keretében a finanszírozási támogatások elosztásának első munkaprogramjait, amelyeket a tagállamok 2014. március 5-én egyhangúlag hagytak jóvá, és amely 12 milliárd eurós költségvetéssel jár. Ennek a költségvetésnek a felhasználása egy ajánlati felhívás keretében valósul meg, amelyet az Innovation and Networks Executive Agency (INEA – Innovációs és Hálózati Végrehajtó Ügynökség) hirdet meg 2014 szeptemberében. Éppen ezért 2015 tavaszára elkészül azon projektek listája, amelyeket a CEF az első évben társfinanszírozni fog.
A korábbi TEN-T program utódjaként a CEF az Európai Bizottság központi irányítása alatt működik, a Bizottság feladata versenytárgyalások útján a projektek kiválasztása, míg az INEA biztosítja a projektmegvalósítás monitorozását. A tagállamok felelősek a projektek megvalósításáért. Az INEA a TEN-T ügyvezető ügynökség jogutódja, amely a TEN-T programot menedzselte 2007 és 2013 között. Ezen időszak alatt körülbelül 30 projektet finanszírozott a TEN-T projekt Magyarországon, elsősorban a megvalósíthatósági tanulmányokat, de egyúttal az ERTMS kivitelezési projektjeit is.
A CEF nagyon jó példa az európai hozzáadott értékre, amelyet az EU költségvetése tud előteremteni, különösen az újabb tagállamokban, amelyek előnyösen hasznosíthatják a számukra elkülönített költségvetést, valamint azt a célzott segítségnyújtást, amely projektek előkészítésére és megvalósítására vonatkozó teljesítőképességüket fejleszti. Azonban a nagy európai hozzáadott értékkel rendelkező projektek tényleges finanszírozásán túlmenően a TEN-T CEF segítségével történő továbbfejlesztésétől az egész Európai Unióban azt várjuk, hogy számos más pozitív hatása is legyen, mint például az áruk és szolgáltatások szabad mozgásának biztosítása, a piaci szegmentálódás leküzdése, a fogyasztók számára szélesebb választási lehetőség felkínálása és a területi kohézió erősítése.
Nyilvánvalóan az alapvető infrastruktúrában és az európai belső piacon végzett beruházások egyúttal Európa jövőbeni növekedésében eszközölt beruházásokat jelentenek. Az infrastruktúrába történő beruházás rendkívül hatékony motorja a munkahelyteremtésnek, elsősorban az infrastrukturális munkálatok terén – építőipar, gépgyártás és üzleti szolgáltatások –, azonban az új infrastruktúra használatából adódó közvetett gazdasági hatások is ösztönzőek. Várható, hogy a CEF 2014–2020 között a TEN-T területén körülbelül 100 milliárd euró összegű beruházás finanszírozásához járul hozzá, támogatások és innovatív pénzügyi eszközök formájában. Az a tény, hogy a tagállamok vállalták 26 milliárd euró összegű költségvetés ráfordítását a CEF-re, tükrözi elkötelezettségüket az új szakpolitikai megközelítés mellett, amely inkább az európai és nem a nemzeti szintre koncentrál. Egyúttal hangsúlyozzák bizalmukat a CEF iránt, amely a Bizottság egyik kulcsfontosságú kezdeményezése a fenntartható növekedés és munkahelyteremtés megvalósítására.
Mivel a költségvetés biztosított, most a tagállamok és a projektgazdák feladata, hogy megkezdjék a projektek megvalósítását és a közös munkát annak érdekében, hogy a törzshálózati folyosók valóban létrejöjjenek. A potenciális projektek listája hosszú, és a tagállamoknak bölcsen kell megválasztaniuk prioritásaikat, számításba véve azon projektek minőségét és érettségét is, amelyekkel a finanszírozásra pályáznak. Az Európai Bizottság rendelkezésre áll a potenciális projektek megtárgyalására, és támogatási akciókat tervez annak érdekében, hogy Magyarország a lehető legjobban hasznosíthassa az Európai Hálózatfejlesztési Eszközt.
Felhasznált irodalom
1. 1315/2013 (EU) európai parlamenti és tanácsi rendelet a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról
2. 1316/2013 (EU) európai parlamenti és tanácsi rendelet, a Connecting Europe Facility (Európai
Hálózatfejlesztési Eszköz) létrehozásáról
3. A hálózati folyosókra vonatkozó további részletek megtalálhatók az Európai Bizottság mobilitási és közlekedési weboldalán, az alábbi címen: http:// ec.europa.eu/transport/themes/infrastructure/ten-t-guidelines/corridors/index_en.htm
4. Az összes európai koordinátor neve megtalálható az Európai Bizottság mobilitási és közlekedési
weboldalán, az alábbi címen : http://ec.europa.eu/transport/themes/infrastructure/ten-t-guidelines/
european-coordinators/index_en.htm
5. (4) COM (2013) 940 sz. A közlekedési törzshálózat kiépítése: törzshálózati folyosók és az európai hálózatfinanszírozási eszköz CEF) c. közlemény (2013. január 7.)
