Észak- és dél-balatoni vasútállomások rekonstrukciójának tervei

2019 és 2021 között készültek el a NIF Zrt. megbízásából az észak-balatoni (29-es vonal: Polgárdi és Aszófő között) és a dél-balatoni vasútállomások (30-as vonal: Szabadisóstó és Balatonfenyves között) rekonstrukcióját előirányzó I. ütem engedélyezési és kiviteli tervei az Unitef ’83 Zrt. és a CÉH Zrt. alkotta tervezői konzorcium generáltervezésében. A tervezés ideje és a tervezési feladat tartalma tekintetében is párhuzamos projekteket a két projektvezető cég ismerteti az alábbiakban. A projektek jelenleg kivitelezői közbeszerzés alatt állnak, megvalósításuk a közeljövőben várható (1. ábra).

A Balaton körüli vasútvonalak a XIX. század második felében és a XX. elején épültek ki. Elsőként a déli parti 30. sz. vasútvonalat (Déli Vasút) adták át 1861-ben, majd 1883-ban a Balatonszentgyörgy és Keszthely közötti szakaszt (30b sz. vonal), míg a Tapolca és Keszthely közötti vonal 1893-ban készült el. Végül az északi parton futó 29. sz. vasútvonalat 1909-ben adták át a forgalomnak. A tavat körülfogó vasútvonalak építészeti kultúrája már a Déli Vasút idejében magas szintű volt. Az északi parti állomások esetében a MÁV díszesebb HÉV típusépületeket alkalmazott. Az 50-es, 60-as évek folyamán igyekeztek ezen építészeti igényszintet szem előtt tartva, a megnövekedett utasszám miatt a szükségszerű átépítések során tiszteletben tartani a hagyományokat. Az elmúlt 20-30 év folyamán átalakultak a közlekedési szokások. Például az infokommunikáció fejlődésével az épületek egykor még hosszas várakozásra kialakított terei 5-10 perces várókká alakultak át. Részben ennek következményeként kényszerült több vendéglátóegység bezárni, illetve átalakulni a helyi igények szerint egyéb szolgáltatóvá. A jelen fejlesztési projekttel érintett helyszíneken a XXI. századi igényekhez igazodó, ésszerűen fenntartható, funkcionális szempontból racionalizált, illetve egyes helyszíneken a fenti építészeti hagyományokat tiszteletben tartó és a balatoni térség mint turisztikai desztináció speciális igényeit figyelembe vevő, átfogó épületrekonstrukciókra van szükség.

Megbízói, üzemeltetői elvárások
A meglévő állomások rekonstrukciójának célja, hogy az infrastruktúra és a meglévő épületállomány minősége javuljon, az utaskomfort és szolgáltatási szint az utasforgalmi terek felújításával növekedjen, a megújult és egységes arculatú vasútállomások megfelelően képviseljék a balatoni desztináció turisztikai érdekeit, illetve a sok helyen hiányzó akadálymentes kapcsolatok kiépüljenek, figyelembe véve a hosszú távú fenntarthatóságot és üzembiztonságot. Feladat volt a tervezési helyszíneken a meglévő épületállomány funkcióvizsgálata és racionalizálása, ezzel párhuzamosan az épületek üzemeltetési költségének csökkentése. Mindemellett az állomási környezet rendezésével a közlekedési kapcsolatok – intermodalitás – javítását is célozza a projekt. A tervezési program alapját a vonatkozó IKOP vasúti projekt tenderkiírás képezte.

A meglévő épületek átépítésének mértéke, a meglévő és az új épületek arculati irányelvei
A tervezési szempontok között kiemelten fontos volt, hogy az újonnan épülő és felújításra, modernizálásra kerülő épületek között egységes arculat alakuljon ki mindkét vonalon.
Az új épületek esetében egy, a helyi adottságokra és igényekre is reflektáló, egységes típusú épület megtervezése volt a cél. Ezen épületek célja az volt, hogy minimális fenntartási igényt is figyelembe véve, maximálisan kiszolgálják a 21. századi vasúti közlekedés igényeit. Rendszerint 4 fő traktusra osztható, földszintes épületeket terveztünk. Kivételt képeznek azok a helyszínek, ahol a terepviszonyok megkövetelték egy másik szint vagy szinteltolás alkalmazását. Az 1. fő rész, a nagy fedett, nyitott tér – mely alatt több helyen kerékpártárolók kerülnek kialakításra – a szabadban a tető alatt történő várakozást szolgálja. Ehhez kapcsolódik a 2-3 oldalról, függönyfallal körbevett klimatizált váró, a kapcsolódó utasmosdókkal. Az épületek 3. részében kerülnek elhelyezésre az utasforgalomtól elzártan kialakított gépészeti, elektromos, illetve távközlési helyiségek. A kisebb megállóhelyeken csak jegykiadó automaták telepítését terveztük, több helyen azonban továbbra is megmaradt a pénztárkialakítás a kapcsolódó háttérterekkel mint 4. opcionális épületrész. Formailag az épületek lapostetősek, szerkezetileg vasbetonból épülnek fel, az energetikai követelményeknek megfelelően körben hőszigeteltek. A fenntarthatóságot is szem előtt tartva az állomások fűtését és hűtését hőszivattyúk látják el, és bizonyos épületekre (jellemzően azokra, melyek déli oldala a vasúti vágánytól elfelé néz, mivel a vonatok miatt keletkező fékpor rongálhatná őket) napelemek kerültek elhelyezésre.
Az új típusépületek egységes megjelenítést kapnak, és az alkalmazott stílusjegyeket a szakasz többi, felújítással érintett meglévő épületein is alkalmaztuk, egységesítve az északi és déli vonalat. Jellemzőek a nagy fehér, vakolt felületek és a függönyfalak. A nyílászárók és keretezések RAL 7016 antracitszürke színűek. A Balaton környéki építészeti elemekhez kapcsolódóan bizonyos függőleges felületek a balatoni vörös mészkő burkolatok színével megegyező, arra utaló, vöröses színű finombeton burkolatokat kapnak. A belső terekben is a tisztaság dominál, a peronok felől transzparens homlokzati üvegfalakat terveztünk be, fehér világos terekkel, faszínű bútorokkal kiegészítve (2. ábra).

A meglévő – esetleg műemlék jellegű – épületeknél fontos volt az eredeti forma és anyaghasználat megtartása, miközben a belsőben igyekeztünk a jelen kor igényeinek megfelelően formálni a tereket, nagyobb, tágasabb, klimatizált várókkal, nagyobb és akadálymentes mosdókkal. Több épületnél építészettörténeti kutatás előzte meg a tervezést, hogy a jelenlegi kissé stilizált formák helyett egy régebbi kor díszesebb, szebb formáit visszahozhassuk (3. ábra).

Az épületek mellett fontos szempont volt az állomási előterek megújítása is. Új parkolók kerülnek kialakításra, akadálymentes megállóhelyekkel, új tömegközlekedési kapcsolatokkal. Az állomási terek új burkolatokat kapnak, új, modern bútorokkal kiegészítve. Fontos szempont volt, hogy a meglévő növényállomány is kiegészüljön, új virágágyásokkal, fákkal.

Az észak-balatoni vasútállomások rekonstrukciója
Generáltervező: Unitef–CÉH Konzorcium • Építészeti tervezés: Unitef ’83 Zrt.–CÉH Zrt. megosztva 5-5 állomás Vasút, út, környezetrendezés, közművek tervezése: Unitef ’83 Zrt.

 

A MÁV 29. számú Börgönd–Tapolca egyvágányú vasútvonala nagyobb szakaszon, a Balaton északi partján fut. Az engedélyezett sebesség 80 km/h, a teherforgalom elenyésző. Jelentősége és forgalma a nyári szezonban kiemelkedő és többszöröse az évközi időszakhoz képest. A tárgyi projektet megelőző, szintén a NIF Zrt. beruházásában létrejött és 2021 nyarán a forgalomnak átadott Szabadbattyán (kiz.)– Balatonfüred (bez.) 29. vonalszakasz szűk keresztmetszet kiváltása és villamosítása projekt során a vonalszakasz 55 menetrendi km hosszban került villamosításra. A teljes szakaszon kiépült a felsővezeték, és a munka további részeként felújították és akadálymentesítették Polgárdi, Balatonkenese, Balatonfűzfő és Alsóörs peronjait. A villamosítási projektet folytatta az általunk tervezett projekt, így annak terveit adottságként kellett kezelni a tervezés során. A tervezés helyszíni állapotfelvétellel, az épületek felmérésével, tervtári anyagok felkutatásával, geodéziai felmérésekkel kezdődött. A megbízónak konkrét elképzelése volt az állomási előterek kialakítására, a meglévő épületek bontására vagy megtartására, illetve az átépítés mértékére vonatkozóan, de a végleges tervezési diszpozíció az előkészítő tervfázis végére alakult csak ki, az addig elkészült tervváltozatok eredményeként.

A 15 – egymást követő – állomás rekonstrukciója az alábbi rendszerelemeket foglalja magában: 11 állomáson (a villamosítási projektben megépített peronokon kívüli helyszíneken):
• új, 250 méter hosszú, 55 cm magas peronok építése, akadálymentes megközelítés és közlekedés biztosításával, térkő burkolatú kialakítással, a meglévő 15 és 30 cm magas peronok elbontása,
• a peronokon utasbeállók telepítése az északi és déli vonalon már megépült építményekkel azonos kialakítással,
• új vasúti térvilágítás építése az utasforgalommal érintett helyeken,
• aktív és passzív utastájékoztató rendszerek (digitális kijelzőtáblák, hangosítás, piktogramok, állomásnévtáblák) kiépítése a MÁV jelenlegi normatívája alapján,
• jegyautomaták telepítésének előkészítése.

Az összes állomáson létrejövő elemek:
• vágányszabályozás a meglévő vágánykép megtartása mellett,
• a meglévő, átépítéssel érintett közművek felülvizsgálata, indokolt esetben cseréje, további szükséges közműkiváltások,
• P+R parkolók építése, akadálymentes parkolóállással,
• útcsatlakozások, buszmegállók, K+R állások kialakítása,
• állomási előterek környezetrendezése, növénytelepítése,
• egyes növényszigetekhez automata öntözőrendszer telepítése,
• közvilágítás újjáépítése,
• fedett kerékpártárolók telepítése. 6 állomáson (Csittényhegy, Balatonkenese, Balatonfűzfő, Balatonalmádi, Alsóörs, Aszófő):
• a meglévő felvételi épület megtartása és teljes rekonstrukciója (4. ábra).

4 állomáson (Polgárdi, Füle, Balatonakarattya, Káptalanfüred):
• a meglévő felvételi épület bontása és új, korszerű típusépület építése (5. ábra).

A felvételi épületekben az alábbi funkciók kerültek betervezésre: utasváró, utasmosdók, akadálymentes mosdó, fedett-nyitott váró, távközlési helyiség, hulladék- és szóróanyag-tároló, takarítószer-tároló. A forgalmasabb állomásokon az üzemeltető kérésére üzemeltető jegypénztárak épültek ki, a jelenleg érvényben lévő MÁV-előírások szerint.

A dél-balatoni vasútállomások rekonstrukciója
Generáltervező: Unitef–CÉH Konzorcium • Építészeti tervezés: CÉH Zrt.–DAW Építész Stúdió Kft.– Mata-Dór Architektúra Kft., megosztva 6, 4 és 3 állomás • Út, környezetrendezés, közművek tervezése: CÉH Zrt. • Vasút tervezése: Unitef ’83 Zrt.

A MÁV 30. számú Budapest–Székesfehérvár–Nagykanizsa–Gyékényes vasútvonala a Balaton déli partján fut. A NIF Zrt. által korábban felújított Lepsény–Szántód-Kőröshegy és Szántód-Kőröshegy–Balatonszentgyörgy vonalszakaszok villamosított, javarészben egyvágányú, a rekonstrukció eredményeképp több szakaszon kétvágányúként kerültek átépítésre. Utasforgalmi szempontból Siófok és Fonyód állomásokon kívül jellemző a nyári szezonalitás és a vonal TEN-T voltából fakadó nemzetközi járatok jelentős száma. Az infrastruktúra alapvetően személyforgalomra épült, azonban nemzetközi teherforgalmat is bonyolít ez a vasútvonal.

A 13 – egymást követő – állomás rekonstrukciója az alábbi rendszerelemeket foglalja magában:
• Balatonszemes és Balatonfenyves állomásokon a korábbi felújítási projektekben nem átépített felvételi épület előtti sk + 30 cm peronok elbontása, új sk + 55 cm magasperonok építése, akadálymentes útvonalak és térkő burkolat kialakítása,
• vágányszabályozás a peronépítéssel érintett vágányszakaszokon,
• Balatonszemesen 1. vágány mellett új perontető építése,
• vasúti térvilágítás korszerűsítése,
• aktív és passzív utastájékoztató rendszerek (digitális kijelzőtáblák, hangosítás, piktogramok, állomásnévtáblák) kiépítése a MÁV jelenlegi normatívája alapján,
• jegyautomaták telepítésének előkészítése.

A többi állomáson létrejövő elemek:
• a meglévő, átépítéssel érintett közművek felülvizsgálata, indokolt esetben cseréje, további szükséges közműkiváltások,
• P+R parkolók építése, akadálymentes parkolóállással,
• útcsatlakozások, buszmegállók, K+R állások kialakítása,
• állomási előterek környezetrendezése, növénytelepítése,
• egyes növényszigetekhez automata öntözőrendszer telepítése,
• fedett kerékpártárolók telepítése.

Az állomások közül Balatonaligán, Balatonszéplak felsőn és Balatonszárszón új állomásépület kerül kialakításra, a meglévő, kihasználatlan/rossz elrendezésű és állapotú épület elbontásával (6. ábra).

Szabadifürdő, Szántód, Balatonlelle, Balatonboglár és Balatonfenyves állomásokon a meglévő épületek nagyobb volumenű átalakításon esnek át (7. ábra).

Zamárdi, Balatonföldvár, Balatonszemes és Bélatelep esetében az épületek megőrzik eredeti formájukat, a kor igényeinek megfelelően a belső terekben történnek nagyobb átalakítások, illetve a külső részek is megújulnak (8. ábra).

Kertész Bence okl. építészmérnök, Unitef ’83 Zrt.
Bartus Tamás okl. építészmérnök, CÉH Zrt.