Kilenc bátor és elszánt részvényes 75 évvel ezelőtt, 1942-ben Lábatlanon, a Duna melletti kis faluban, 250 ezer pengő alaptőkével megalapította a betonelemgyárat. Ezzel a térségben új földrajzi fogalom született, a Vasbeton, amely egyszerre jelent munkahelyet, lakóhelyet és buszmegállóhelyet az autóbuszmenetrendekben, hiszen 1952-ben munkásszállót, majd 1954-ben lakótelepet épített az idetelepülő munkavállalói számára.
A megalakulás után hat évvel, 1948-ban államosítás történt, mely után a név Vasbeton Rt.-re változott. Átszervezések, összevonások, majd tevékenységleválasztások követték a mindenkori politikai és gazdasági döntéseket. 1963-ban az Építési Minisztérium létrehozta a 12-es számú Betonelemgyártó Igazgatóságot, amelyhez a lábatlani egység is tartozott. Újabb átszervezések következtek, a név ismét változott: Beton és Vasbetonipari Művek Lábatlani Gyára lett. Az 1991-es átalakítás során a BVM vállalatai közül szinte elsőként vált független állami vállalattá a Vasbeton. Részvénytársasággá alakult át, Lábatlani Vasbetonipari Rt. néven, százszázalékos állami tulajdonnal. Rá két évre megtörtént a privatizáció, egy német cégóriás, a Pfleiderer lett a tulajdonos, és miután a német cég három különböző részre szakadt, a vállalat többségi tulajdonosa a RAIL.ONE GmbH lett.
Betonaljak vagonokba rakva, kiszállításra várva
A vállalat fő profilja már a kezdetektől fogva az előregyártott vasbeton elemek és vasúti aljak voltak. 1947-ben Magyarországon elsőként kezdtek el feszített betonaljakat gyártani. Napjainkig több mint 20 millió betonaljat fektettek a magyar vasúti vonalakba. A vasúti betonalj technológia exportja során a gyártási eljárás eljutott Bulgáriába, az egykori Szovjetunióba, Kínába és több, a keleti blokkhoz tartozó országba is. Az 1949-es esztendőben a kisvasúti betonaljakkal bővült a termelés. A 70-es, 80-as évekre folyamatos termékfejlesztés volt jellemző. 1978-ban kezdődött a közúti pályaelemek gyártása, majd a 80-as években kerültek bevezetésre a különböző nyombővített, terelősínes, speciális ívekhez alkalmazott betonaljak, melyek segítségével lehetővé vált a faaljak lecserélése a homogén pálya érdekében.
Betonaljak Budapesten, az 1-es villamos vonalán
Máig meghatározó jelentőségű mérföldkő volt a nagy sebességre és nagy tengelyterhelésre alkalmas LW típusú betonalj kifejlesztése, melyet a vállalat a MÁV-val és a Budapesti Műszaki Egyetemmel közösen vitt véghez. Európában a MÁV az elsők között rendszeresítette a feszített betonaljakat a kitérőkben, ezáltal a magyar pályákon homogén vasbeton aljas felépítményű pályaszerkezetet valósított meg. A betonaljak és kitérők nemcsak a hazai pályákban, hanem számos más országban is megtalálhatók. A 2000-es évek elején jelentős mennyiséget szállítottak Törökországba, Szlovéniába, Romániába, Szerbiába. Napjainkban új kihívásoknak kell megfelelni. Ezért az anyavállalat által a városi közlekedés számára kifejlesztett RHEDA City rendszer, melyet a 70-80 km/h sebességgel közlekedő villamosok, városi vasutak részére terveztek, már a Vasbeton kínálatában is megtalálható. A kiváló minőségű termékek előállításához kiváló minőségű betonra van szükség. Ezen cél elérése érdekében a Lábatlani Vasbetonipari Zrt. – hazánkban elsőként – egy olyan, betonadalék hűtő-fűtő berendezést helyezett üzembe, amely az iparág csúcsmegoldása a magas minőségű beton előállítása területén.
A Vasbeton látképe
Összegezve: ma a RAIL.ONE csoport tagjaként innovatív kötöttpályás közlekedési rendszereket kínálnak: tervezés, gyártás, logisztika, szállítás és minőségbiztosítás – minden egy helyen. Az évi közel 400 000 db gyártási kapacitással minden piaci igénynek meg tudnak felelni. A gyár kitűnő földrajzi elhelyezkedése lehetővé teszi a termékek szállítását közúton, vasúton és vízen egyaránt. A hagyományos vasútépítési elemek – betonaljak, peronelemek, felsővezetéki oszlopok – mellett előregyártott betontermékeikkel jelen vannak a távközlésben, az energetikában, a villamosításban, a mezőgazdaságban, a közvilágításban, a családi házak és az ipari csarnokok építésében is. Az elkövetkezendő időszakban különösen hangsúlyos szerep jut az innovációnak. Az új anyagok fejlesztésével a vevői igényeknek kell megfelelni, természetesen szem előtt tartva a minőséget.
