• hu

Innovatív megoldások a BKV Zrt. villamoshálózatán

0

A közúti városi vasút XIX. századi megjelenése óta törekednek a szakemberek a legújabb technológiai megoldásokkal, korszerűsítésekkel a pályaépítési-fenntartási tevékenységeket egyszerűsíteni és tökéletesíteni.

A Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (BKV Zrt.) napjainkban közel 300 kilométer hosszúságú villamoshálózat fenntartásáért, üzemeltetéséért felel. Az utazóközönség igényeinek kielégítése érdekében fontos, hogy az egyes villamosvonalak között lehetőség legyen a könnyű átszállásra, így számos viszonylat összefonódik, keresztezi egymást. Ezt két, a vasúti pályába beépítendő szerkezeti elemmel lehet biztosítani: a vágányátszeléssel és a kitérővel.
A vágányátszelés egy olyan szerkezet, amellyel a vágányok egymással szintben történő keresztezése valósítható meg. A kitérő a vasúti járművek egyik vágányról a másik vágányra történő folyamatos áthaladását irányeltérítéssel biztosító felépítményi szerkezet. A BKV Zrt. vágányhálózatán nagyságrendileg 137 darab átszelés és 437 darab kitérő található. A vasúti kitérők esetében a keresztezési középrész csúcsának kialakítása hagyományos módon úgy valósul meg, hogy a két irány sínszála keresztezi egymást. Mivel a nyomkarima-áthaladást mindkét irányba biztosítani kell, a sínszálakat meg kell szakítani. Ennek következménye, hogy az alátámasztás és a vezetés folytonossága is megszakad. Az ilyen kitérőkön a járművek csak meghatározott sebességgel haladhatnak át, illetve az áthaladás során keletkezett zajszint is igen magas. Mind a vasúti, mind a közúti vasúti kitérőknél az évek során több megoldás született a probléma kiküszöbölésére. Többek között megjelentek a mozgó keresztezési középrészek, a felfutós keresztezések, a csökkentett vályúmélységű keresztezések és az egyik irányban (főirányban) megszakítás nélküli, úgynevezett suttogó keresztezések.
A suttogó kitérő koncepciója, hogy a főirány, amely nagyságrendekkel nagyobb számú tengelyáthaladásnak van kitéve, megszakítás nélkül haladjon át a keresztezési csomóponton, mellékirányban pedig a jármű nyomkarimája a főirány sínkoronaszintjén fusson, és így lépjen át a főirány vályúja felett. Mivel főirányban nemcsak a nyomkarimának, hanem a teljes kerékabroncs áthaladásának is helyet kell biztosítani, ez azt eredményezi, hogy a mellékirány esetében megnövekszik a vezetetlen szakasz hossza. A legnagyobb előnye ennek a kialakításnak, hogy a kitérő egyenes iránya megszakításmentes, főirányban nincsen keresztezési csúcs, az alátámasztás és a vezetés is folytonos, így az egyenes irányban nincs szükség sebességcsökkentésre. Éppen ezen tulajdonságai miatt a legfőbb felhasználási területei az ilyen csomóponttal készült kitérőknek azok a helyszínek, ahol a főirány igénybevétele a mellékirányétól jelentősen eltér. Klasszikusan ilyen helyszínek a vonalközi visszafogó vágánykapcsolatok, melyek forgalmi események, vágányzárak alkalmával vannak használatban mellékirányban, egyébként pedig főirányban jártak. De ilyen helyszín lehet egy-egy kocsiszín fővágányhoz csatlakozó kitérője is.
A BKV Zrt. leányvállalata, a BKV Vasúti Járműjavító Kft. 1997-es megalakulása óta segíti az anyacég működését, többek között a vasúti kitérők és átszelések gyártásával. A két cég együttműködéséből innovációs fejlesztésként került beépítésre 2018 nyarán az Albert Flórián út és a Ferencváros vasútállomás megállóhelyek között található K2039 kitérő és az A2022 átszelés, amely a kapcsolatot biztosítja a folyópálya és Ferencváros kocsiszín között (1. és 2. kép).

1. kép: A Ferencváros kocsiszínnél beépített vágánykapcsolat

2. kép: A Ferencváros kocsiszínnél beépített vágánykapcsolat suttogó keresztezési része

A K2039 kitérő főirányban suttogó keresztezéssel készült, alapgeometriája Ph 50/25. Mellékirányban az ívkülső sínszálban a nyomkarima az egyenes irány sínkoronájának magasságában fut, ami nemcsak a sínszálak kopását csökkenti, hanem jelentősen alacsonyabb zajszinttel is jár. Ez a geometria lehetővé tette, hogy az R=25 méteres ívsugáron ki legyen használva két sínszálon futó kerék futókörátmérő-különbsége: a kerék az ívkülső sínszálon nyomkarimán fut, az ívbelső sínszálon pedig a sínfejen, így a két kerék közötti futókörátmérő-különbség olyan nagy lesz, hogy segíti a kis sugarú ívbe a befordulást. A kísérleti helyszín kötöttsége volt, hogy a K2039 kitérő és a A2022 átszelés egymáshoz nagyon közel található. A felfuttatott nyomkarimát az engedélyezett 1:300 kifuttatással nem volt lehetséges az átszelésig visszafuttatni, illetve a kitérő közbenső részében sem állt rendelkezésre elegendő hossz a váltó vége és a keresztezési csomópont között az ívkülső sínszál szükséges 24 milliméteres magassági emeléséhez. Ezért a komplexum olyan módon került megtervezésre, hogy a K2039 kitérő egyenes irányának sínkoronája a közbenső részben 1:400 hajlással (2,5‰ lejtő) „lefuttatásra” került 12 milliméterrel. Ezt a lefuttatást a kitérő keresztezési részében meg kellett tartani, majd a keresztezési részhez csatlakozó folyópályában kellett visszafuttatni. A kitérő mellékirányának ívkülső sínszálát a közbenső részben az alapsíktól +12 milliméterrel kellett emelni, majd a csatlakozó átszelés első keresztezési blokkjáig visszasüllyeszteni az alapsíkra. A konstans kiemelt szakasz csak a keresztezési blokk hosszában található.
A felépítményszerkezet bebetonozott szintetikus aljas pályaszerkezetre került lekötésre, Qmed-CFT leerősítésrendszerrel, Skl-14 szorítórugókkal. A kitérő mellékirányában, valamint az átszelés íves irányának ívkülső sínszálában a nyomkarimán futást a 105C1 sínprofilba mart vályúk biztosítják. A K2039 kitérő érdekessége, hogy a kitérő a BKV Vasúti Járműjavító Kft. új fejlesztésű, magas csúcssínes Phoenix rendszerű váltórészével van szerelve, mely a 80 milliméter magasságú, hagyományos Phoenix csúcssín helyett 116 milliméter magas, 49E1A3 típusú Vignol sínprofilból készült csúcssínt tartalmaz, amely az igénybevételi követelményeknek jobban megfelel. A csúcssín a toldatsínhez hevederes illesztéssel csatlakozik, így egy jövőbeni csúcssíncsere az üzemeltetői igényeknek megfelelően egyszerűen megvalósítható. A pozitív üzemi és forgalmi tapasztalatokat követően a BKV Zrt. további suttogó keresztezési részű kitérők beszerzése mellett döntött. 2019 nyarán a nagykörúti pályafelújítás részeként épült be a Tűzoltó utcai egyszerű vágánykapcsolathoz egy suttogó keresztezési részű kitérőkből álló Ph 100/100e vágánykapcsolat, melyet a VAMAV Kft. szállított. Ezenfelül 2020-ban a Haller utca–Soroksári út csomópont átépítéséhez kapcsolódóan gyártott a BKV Vasúti Járműjavító Kft. egy Vignol 49E1 100/100e vágánykapcsolatot, szintén suttogó keresztezési résszel, amelynek külön érdekessége, hogy a kitérők félváltónként két-két darab Schwihag Rpg24 L/R típusú görgős sínszékkel vannak szerelve (3. és 4. kép).

3. kép: Vágánykapcsolat építése a Haller utca–Soroksári út csomópontban

4. kép: A Haller utca–Soroksári út csomópontban található vágánykapcsolat suttogó keresztezési része

A vágánykapcsolatok esetében közös, hogy a váltórész vége és a keresztezési csomópont között elegendő hely állt rendelkezésre a sínkoronaszint kiemelésére, így a főirány pályaszintjét nem kellett módosítani. A vágánykapcsolatban a mellékirány mindkét sínszála egyszerre lett megemelve a váltórész végétől az első érintett keresztezésig, majd a második keresztezést követően egyszerre lettek visszafuttatva az eredeti pályaszintig. Az innovációs fejlesztésként beépített suttogó kitérők a megfigyelések alapján az elvárásoknak tökéletesen megfelelnek, ezért a főváros villamoshálózatán a jövőben is tervben van az ilyen jellegű kitérők építése.

Megosztás

Szóljon hozzá!

tizenöt − tizenhárom =