A vasúti pályák egyik legköltségesebb, egyben a forgalombiztonságra legérzékenyebb elemei a kitérők. Mértékadó elemzések szerint az éves karbantartási és felújítási költségek 25-30%-át emésztik fel.
Napjainkban a magyar vasúthálózat jelentős rekonstrukciója zajlik, melynek keretében új 160 km-es pályák és kitérők épülnek. A jövő számára fontos, hogy milyen karbantartási stratégiákat alkalmazunk az új kitérők biztonságos és hosszú élettartamú pályában tartásához. A kitérők karbantartásának ugyan széles körű szakirodalma található az interneten, de sajnos magyar nyelvű tanulmány szinte nem elérhető, és olyan átfogó tanulmány sincs, amely az egyes vasutak gyakorlatát összehasonlítaná. A cikkben szeretném felhívni a hazai szakemberek figyelmét a téma fontosságára.
1. Karbantartási stratégiák
1.1. A hibaelhárító karbantartás
Más néven hibaelhárító fenntartás, vagy üzemeltetés meghibásodásig (Failure Based Corrective Maintenance, FBCM). Nevezik még krízis- vagy kicsit rosszindulatúan hisztérikus karbantartásnak.
Előnyei
- A teljes elhasználódási tartalék kihasználható.
- Egyszerű módszer, tervezést nem igényel.
- A károsodási folyamatok megismerését, kutatását nem igényli.
- Az inspekciós ciklusidőt tapasztalattal, megfigyeléssel nyerjük.
- A stratégia úgy működik, hogy nem kell tenni érdekében semmit.
Hátrányai
- Váratlan meghibásodás.
- A karbantartás nem tervezhető, a hiba bekövetkezéséig nem lehet megkezdeni az előkészületeket (pótalkatrész, technológia, szakmunkások stb.).
- A javítási idő hosszabb.
- Indokolatlanul nagy raktárkészletet igényel.
- Nagy a hiba valószínűsége.
1.2. A merev ciklusú karbantartási stratégia
Más néven: merev ciklusú gépfenntartás / tervszerű megelőző karbantartás, tmk (Preventive/Planned Maintenance, PM)
Előnyei
- A javítási és karbantartási munkák, valamint az alkatrészbeszerzés és a raktárkészlet jól tervezhető és szervezhető naptári alapon.
- A karbantartói kapacitás egyenletesen terhelhető, jól kihasználható a rendelkezésre álló emberi és anyagi erőforrás.
- A károsodási folyamatokat csak hozzávetőlegesen kell megismerni, követni.
- Javul a berendezések rendelkezésre állása, csökken az üzemzavarok száma, nő az üzembiztonság.
- Csökken a váratlan gépmeghibásodások száma és a termeléskiesés.
Hátrányai
- Nagyok a karbantartási és javítási ráfordítások, mivel a betervezett munkákat és alkatrészcseréket az ütemezés szerint elvégzik, függetlenül az elhasználódás mértékétől.
- Az elhasználódási tartalékot csak részben használja ki ez a stratégia.
- A javítások gyakorisága miatt jelentősek a fenntartási költségek.
- Nagy raktárkészletet és szakszemélyzetet kell fenntartani.
- A javítási munkák sokszor a következő meghibásodások okozói.
1.3. Jellemző paraméterek állapota alapján végzett karbantartás
A stratégia alapja az üzemi, termelési, gyártási folyamatok jellemző, kritikus paramétereinek figyelése. A karbantartási ciklusidőt, a beavatkozások időpontját ezeknek a paramétereknek az állapota vagy változása alapján határozzák meg. (Parameter Condition Based Maintenance, PCBM)
Előnyei
- A karbantartás gyakoriságát nem az eltelt idő alapján határozzák meg, hanem a futásteljesítmény, a gyártási folyamatok és a használati paraméterek mérésével.
- A módszer a termékjellemzők minőségét veszi alapul a gépelhasználódás megítélésekor.
Hátrányai
- A tervezés, a gyártási méret- és anyagjellemző szórások befolyását nem lehet vagy nagyon nehéz figyelembe venni.
- Az üzemeltetés során felhasznált anyagok fizikai, kémiai jellemzőinek ingadozásai szintén befolyással vannak a figyelt jellemző paraméterek állapotára.
1.4. Az állapotfüggő karbantartási stratégia
Műszaki állapot szerinti gépfenntartás / Állapotfüggő karbantartás (Condition Based Maintenance (CBM), Condition Centered Maintenance (CCM) vagy Predictive Maintenance (PdM)
Előnyei
- A karbantartási és helyreállítási munkák szervezettsége nő; javul a gépek rendelkezésre állása, korszerű javítási technológiák alkalmazására nyílik lehetőség.
- Alkatrészcserére csak akkor kerül sor, ha a műszeres mérések és elemzések alapján ez indokolttá válik; csak a hibás alkatrészt cserélik.
- Nincs szükség nagy raktárkészletre, jól tervezhetően kisebb az anyag- és bérköltség.
- Csökken a váratlan meghibásodások száma, a hibák súlyossága, növelhető a javítások ciklusideje.
- Az alkatrészek az elhasználódási tartalék 90-95%-áig üzemeltethetők, a nagy átfutási idejű alkatrészek beszerzését időben el lehet indítani.
Hátrányai
- Felügyelőrendszerek, műszerek és képzett szakemberek alkalmazása szükséges az állapotfüggő karbantartási stratégia eredményességéhez, ami költségekkel jár.
- A kiválasztott mérési és feldolgozási technológiák minősége, színvonala, a mérőeszközök, beépített jeladók, diagnosztikai és adatrögzítő eszközök képességei és a vizsgálatokat végző szakértők szakmai felkészültsége jelentősen befolyásolja az állapotfüggő karbantartási stratégia sikerét.
- Az időszakos ellenőrzések között felléphet váratlan meghibásodás is.
1.5. További modern karbantartási stratégiák
A további modern karbantartási stratégiákat csak nagyon röviden említem, mivel a cikk témájának szempontjából nem relevánsak, bár a karbantartási mix összeállításában ezek egyes elemei a nagy sebességű vasutaknál, főleg a gépészet területén már megtalálhatók. Az innorail2015.hu honlapon megjelenő előadásban ezeknek a stratégiáknak a részletes leírása megtalálható.
1.6. Tudásalapú karbantartás
A megelőző karbantartás gyakorlatában alkalmazott technológiák és az állapotfüggő karbantartás során használt technikák természetes kiterjesztései. A stratégia erejét növeli az információk megosztása az összes felhasználó között. Alapvető célja az eredendő ok meghatározása (Root cause analysis), majd ezt követően a hibák feltárása, a problémák kijavítása, nem pedig a szimptómák megszüntetése.
1.7. Megbízhatóság-központú karbantartási stratégia
Ezt a karbantartási stratégiát a nagyméretű, összetett, bonyolult rendszerek üzemeltetése során fellépő problémák megoldására hozták létre.
1.8. Teljes körű hatékony karbantartás
A teljes körű hatékony karbantartás egy Szeicsi Nakadzsima által kifejlesztett menedzsment-koncepció, olyan karbantartási filozófia, amely a termelésirányítás, a minőségbiztosítás és a megbízhatóság alapú karbantartás összekapcsolásával jött létre. Egy vezetési folyamat, amely biztosítani hivatott, hogy a szervezet folyamatosan megfeleljen a fogyasztók igényeinek. A TPM a tömegtermelést végző cégeknél alkalmazható nagyon eredményesen.
1.9. Kockázatalapú karbantartás
Minden tevékenységben vannak kockázati elemek, és bármelyik tevékenység sikere a kockázatkezelés módjától, eredményétől függ. A kockázatkezelés lényegében egy döntéshozatali folyamat.
1.10. Számítógépes karbantartás menedzsment rendszer
A CMMS elsősorban a karbantartásvezetők munkáját segíti a naprakész adatokon alapuló döntések meghozatalában. Különböző számítógépes programokat fejlesztettek ki, amelyekkel szemben ma már elvárják, hogy kapcsolódjanak a vállalati számítógépes irányításhoz. Ezek a szoftverek csupán eszközök, amelyek nagymértékben segítik, de nem javítják meg a karbantartást. Bevezetése előtt át kell gondolni és rendbe kell tenni a karbantartási rendszert, a karbantartási stratégiát.
2. Kitérő-karbantartási stratégiák
Az általános karbantartási stratégiák után vizsgáljuk meg, hogy vajon milyen stratégiákat alkalmazunk a vasúti kitérők karbantartásában. A nyugat-európai és más fejlett vasutaknál leginkább állapotfüggő karbantartási stratégiát alkalmaznak, de egyre inkább előtérbe kerülnek a megbízhatóság-központú karbantartási stratégiák is, melyekhez folyamatosan működő diagnosztikai rendszereket alkalmaznak. Magyarországon sok esetben hibaelhárító karbantartás folyik, de az állapotfüggő karbantartás is fellelhető. Az ehhez szükséges diagnosztikai háttér megfelelő, viszont gyakran finanszírozási nehézségek lépnek fel, és sajnos a belső érdekeltség, motiváció sem működik megfelelően.
A jövőbeni cél lehet az állapotfüggő karbantartás erősítése, tervezési módszerek javítása és a kiemelt fővonalakon a megbízhatóság- központú stratégiák bevezetése. A kitérőkarbantartási stratégiák másik aspektusa a karbantartást végző szervezet hovatartozása. Ebből a szempontból a világban nagyon eltérő rendszerek találhatók a teljeskörűen az üzemeltető által végzett karbantartástól a teljes körű outsourcingig. Magyarországon ebből a szempontból szintén változatos a kép. A kitérőket és kitérőalkatrészeket az üzemeltető a piacról szerzi be, a felügyeletet és diagnosztikát részben saját, részben önálló cég végzi. Az előre nem tervezhető karbantartást az üzemeltető, a tervszerű kitérő- és alkatrészcseréket, karbantartást általában külső cégek végzik.
Jelen pillanatban nincs olyan egyértelmű álláspont, amely bármelyik megoldás (in House – vagy outsourcing) teljes körű előnyét alátámasztaná, valószínű a következő időszakban ez a fajta együttműködés fennmaradhat. Szeretném megjegyezni, hogy tényleges elemzés talán soha nem készült, a döntések általában valamilyen prekoncepció (például létszámcsökkentési elvárások) mentén születtek.
2.1 A karbantartási stratégia elemei
Az alábbiakban röviden felsorolom, hogy mely aspektusokat célszerű figyelembe venni egy jól működő kitérőkarbantartási stratégia esetében.
- Megfelelő műszaki paraméterekkel rendelkező, gazdaságos konstrukciók kiválasztása LCC költségek figyelembevételével.
- Kiindulási minőség pontos meghatározása (műszaki technológiák, eljárások, kivitelezők minősítése).
- Pályaállapot felmérése.
- Kitérők teljes cseréjének módszerei.
- Nagygépi karbantartás alkalmazott eszközei, technológiája.
- Karbantartás a fő alkatrészeken (köszörülés, felhegesztés, …).
- Megelőző karbantartás.
- Használt anyagok újrahasznosítási lehetősége.
2.2. Kitérőkarbantartás a kitérők fő elemein, ajánlás új módszerekre
Az előzőekben felsorolt elemek részletes bemutatására a cikk terjedelmi korlátai nem nyújtanak lehetőséget, de a teljesség igénye nélkül szeretnék ajánlásokat tenni néhány új módszerre. Az utóbbi időszakban a fejlett vasutaknál számos új anyag és technológia is megjelent, melyek alkalmazása jelentősen javíthatja a karbantartás hatékonyságát.
- Ágyazatragasztás alkalmazása a kitérőkben, melynek segítségével csökkenthetőek a kitérőívekben fellépő oldalirányú erők miatti geometriai torzulások.
- Új típusú aljak alkalmazása polimer kompozitból vagy újrahasznosított műanyagokból.
- A kitérőkben a vízszintes csavarok lepörgés elleni biztosítása Track Sure csavarokkal.
- A sínekben kialakult UH hibák vagy kivölgyelődések javítása új Thermit hegesztési eljárással (HR hegesztés).
- Félváltók, keresztezések javítása felrakó hegesztéssel.
- A kitérőkben kialakuló legyűrődések, Head Check hibák megszüntetése sínköszörüléssel.
- Első karbantartás mielőbbi bevezetése (beépítés után max. fél éven belül működési méretek ellenőrzése, beállítása, fáncosodási hibák eltávolítása köszörüléssel).
- Specializált szaktudású és felszereltségű karbantartóegységek létrehozása.
- Koncentrált pályán kívüli alkatrész-felújítás.
- Üzemi kitérőalkatrész-felújítás bevezetése.
Reméljük, hogy a következő időszakban a kitérők karbantartásának stratégiája kiemelt szerepet kaphat és segíthet a MÁV pályahálózatának megújulásában is.
