• hu

Műanyag aljak a szolnoki Tisza-híd kiegyenlítő lemezén

0

2003-tól terveznek és építenek be a vasúti hidak hídfőihez bordás kiegyenlítő lemezeket (Gubacsi híd). [1]

Magyarországon 2012 óta a Ferrobeton Zrt. által gyártott elemek kerültek alkalmazásra. Az első alkalmazások óta, a korábbi beépítések tapasztalatait felhasználva jelentős változásokon ment át a vasbeton elem kialakítása. A tervező és a gyártó cég különféle szerkezeti megoldásokat kezdeményezett a gyártással és a felhasznált, beépítendő elemekkel kapcsolatban. Ezek, mivel összhangban voltak a 2011-ben a MÁV Zrt. által kezdeményezett tervezési irányelvek kidolgozásával, és a tervezők is jóváhagyták, részben meg is valósultak.

A Ferrobeton Zrt. által gyártott bordás kiegyenlítő lemezek az alábbi helyszíneken kerültek beépítésre:

  • Apavári Hortobágy csat. híd, 5 alj + 1 egyedi lefogatás (Budapest–Debrecen 1698+87), 2012
  • Győr, Rába-híd, 6 alj (Győr–Öttevény 1426 jobb), 2013
  • Kaposvár, Kapos-híd, 8 alj (Döbrököz–Dombóvár 1571), 2013
  • Budapest, Kerepesi út híd, 6 alj (Kőbányafelső–Angyalföld elágazás 34+23), 2014
  • Budapest, Jégtörő utca, 6 alj (Északi összekötő Duna-híd–Szentendrei úti híd 33+44), 2014
  • Garadna patak, 8 alj (Felsőzsolca–Hidasnémeti 457+90), 2014
  • Vadász patak, 8 alj (Felsőzsolca–Hidasnémeti 149+93), 2014
  • Szolnok, Tisza-híd, 6 alj (Szolnok–Szajol 1073+13), 2014

Egy napjainkban alkalmazott 6 aljas lemez általános hosszmetszete látható az 1. ábrán.

1_ábra

1. ábra

Jól látható a jelenleg elfogadott kialakítás. A rajzon nem látszanak az elemben elhelyezett, hídfőbe épített rögzítő acélrudak.

A bordás kiegyenlítő lemez alkalmazása az alábbi előnyöket kínálja:

  • megakadályozza vagy csökkenti a hídszerkezet támaszponti szögforgása miatti, a hídfőn lévő első néhány aljnak az ágyazatból való folyamatos kiemelődését az elem és az elembe rakott zúzalék súlyának segítségével;
  • a hídfő mögötti utólagos aláverések elhagyhatók;
  • változóan rugalmas, fokozatos átvezetést biztosít a híd és a folyópálya között;
  • megakadályozza a víz bejutását a hídfő mögötti háttöltésbe, a víz összegyűjtésével és távolabbi kivezetésével.

Az előre gyártott bordás vasbeton lemezszerkezet főbb elemei:

  • Vasbeton, felül bordás lemez megfelelő teherelosztó felülettel és vízelvezetésre alkalmas lejtős kialakítás, víz kivezetésére csatlakoztatott szerkezet. Vízszintes síkban fektethető, a vízelvezetést a felső sík lejtést adó kialakításával szolgáló lemez. A Ferrobeton Zrt. a tervben kiírt minőséget és szilárdságot meghaladó vízzáró és fagyálló betont használ a gyártáshoz. Külön kent szigetelés ezért már nem szükséges. A folyókát magában az elemben alakítják ki, a végeken lezárt folyókából bármelyik oldalra ki lehet vezetni a vizet.
  • Saru rögzítésére alkalmas fogadószerkezet a bordák teherelosztó felülettel párhuzamos felső síkján.
    A jelenlegi (2013-tól) kialakításra lefogott aljak javíthatósága miatt volt szükség. A korábbi, sarufekszintből kiálló menetes részek a hídfő térdfal környezetében nehézkessé tették az aljak cseréjét. A kaposvári Kapos-híd fogadó szerkezete már bebetonozott RD zsinórmenetes hullámos menetes hüvely lett. A szerepét megfelelően ellátja, az aljak cserélhetők. A kereskedelemben egyszerűbben hozzáférhető metrikus menetű csavarok és szárak miatt választotta a tervező MSc Kft.a mostani megoldást. A menetes szár csavarokkal is helyettesíthető (2. ábra).
2. ábra

2. ábra

 

  •  Aljak lefogatására kiképzett acélsaruk.
  •  Aljak alatt elhelyezett, változó rugalmasságú gumilemezek.

Összegzés

A Ferrobeton Zrt. által gyártott vasúti bordás kiegyenlítő lemez jelenlegi kialakítása megfelel az összes, kivitelező és
üzemeltető által eddig megfogalmazott igénynek. A sarukat és gumialátéteket a Rail System Kft. gyártja, igény szerint a lemezt kompletten beépíti. Kutatási célból a beépített bordás kiegyenlítő lemezt, a csatlakozó vágányt és a hídszerkezetet is magában foglaló műszeres, terhelés alatti vizsgálatok készültek a Rail System Kft. és a Pécsi Egyetem kivitelezésében. A vizsgálatot Fiber Sensing optikai hőmérséklet-, feszültség- és gyorsulásérzékelőkkel, száloptikai Bragg meterrel végeztük. A leírást és a kiértékelt eredményeket egy külön cikkben szeretnénk ismertetni. A bordás kiegyenlítő lemez alkalmazásával kapcsolatban az építés utáni szakaszban a munkájára garanciát vállaló kivitelező és az üzemeltető is kedvező tapasztalatokról számolt be.
A kiegyenlítő lemezeken korábban használatos vasbeton aljak helyett jelenleg többnyire hídfákat alkalmaznak. Legújabb megoldás a hosszú élettartamú műanyag aljak alkalmazása az elemen, amelyet a szolnoki Tisza-hídnál építettek be Magyarországon először.

Hivatkozás

[1] A 2001-ben benyújtott szabadalom a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala honlapján tekinthető meg: www.sztnh.gov.hu

2014-4v.indd

 

 

 

Megosztás

Szóljon hozzá!