A korábbi rehabilitációs beavatkozások helyett a teljes vasúti infrastruktúra átfogó megújítását, kapacitásának bővítését célzó fejlesztések zajlanak Magyarországon – mondta el lapunk kérdésére Kikina Artúr, a NIF Zrt. vasútfejlesztési igazgatója. Az utóbbi tíz évben az állami beruházó projektjeinek során közel 900 kilométer hosszon újulhatott már meg a magyar vasúti infrastruktúra, uniós forrásból, illetve hazai költségvetésből hozzávetőleg 1600 milliárd forint értékben.
Üdvözöljük a NIF Zrt. vasútfejlesztési igazgatói székében. Hogyan vezetett az útja a fontos megbízatás elnyeréséig, a vasútépítés mely területein dolgozott korábban?
Mérnöki oklevelet 2001-ben szereztem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Szakmai pályafutásomat az MSc Kft.-nél kezdtem, ahol több mint 12 éven át dolgoztam tervező mérnökként és műszaki ellenőrként. Ezt követően a Transinvest-Budapest Kft. főmérnöki pozícióját töltöttem be hét éven keresztül. Ez idő alatt több – a NIF Zrt. beruházásában megvalósuló – vasúti beruházásban vettem részt egyrészt híd-műtárgy szakági műszaki ellenőrként, másrészt projektvezető-helyettesként vagy projektvezetőként. A korábbi, mára már műszakilag lezárt projektek közül kiemelném a Budapest–Esztergom, a Kelenföld–Székesfehérvár vasútvonalak korszerűsítési, valamint Székesfehérvár állomás átépítési munkáit. A jelenlegi megbízásomat megelőzően mérnök projektvezetői feladatokat láttam el a folyamatban lévő Kelenföld–Százhalombatta és Százhalombatta–Pusztaszabolcs vonalszakaszok felújítási munkáinál. 2019 novemberében lettem a NIF Zrt. vasútfejlesztési igazgatója. Fő szakmai területem az infrastruktúra-beruházások lebonyolítása, az acél- és vasbeton szerkezetű közúti és vasúti hidak, valamint a különféle mélyépítési szerkezetek tervezése és kivitelezése.
Hogyan látja a magyar vasúti infrastruktúra helyzetét?
Az elmúlt egy évtized során végbement szemléletváltásnak, valamint a kedvező politikai döntéseknek köszönhetően a korábbi rehabilitációs beavatkozások helyett a teljes vasúti infrastruktúra átfogó megújítását, kapacitásának bővítését célzó fejlesztések kezdődhettek Magyarországon. 2010 óta a NIF beruházásában megvalósult fejlesztések során közel 900 kilométer hosszon újulhatott meg a magyar vasúti infrastruktúra, hozzávetőleg 1600 milliárd forint értékben uniós forrásból, illetve hazai költségvetésből. A fejlesztések során a vágányépítési munkák mellett korszerű, modern, akadálymentes utasforgalmi létesítmények, utastájékoztató rendszerek, P+R parkolók, zajvédő falak is létesültek.
Rákos–Hatvan közötti vasút korszerűsítése, Pécel állomási munkálatok (Fotó: NIF Zrt.)
Érezhető-e már az EU zöldpolitikája a támogatások tekintetében?
A vasúti fejlesztések támogatása, ezáltal a vasúti közlekedés előtérbe helyezése a legzöldebb közlekedési módot eredményezi a globális közlekedés, illetve az áruszállítás egészét illetően. Az IKOP 2 TEN-T vonalakra fordítható közlekedési költségvetése a vasúti pálya fejlesztése mellett kiemelten támogatja a vasútvonalak további villamosítását, villamos alállomások korszerűsítését, a vasutak további digitalizálását és a vasúti teherforgalom további zajcsökkentését elősegítő beruházásokat is. Említésre méltó, hogy a hazai villamosított vasútvonalak aránya 41 százalékra nő az elmúlt évek közel 200 kilométernyi fejlesztésének köszönhetően.
Mik a legfontosabb tennivalók ön szerint a hazai vasút fejlesztése érdekében?
A középtávú nemzeti vasúti stratégia célja az, hogy a magyarországi vasút hatékony pályahálózatú, szolgáltatásközpontú legyen, hosszú távon fenntartható pályahálózattal és járműállománnyal rendelkezzen. A korábban felhalmozott lemaradás miatt a jövőkép csak uniós támogatások és központi költségvetési források folyamatos biztosításával érhető el. Korszerűsíteni kell a fő tranzitútvonalakat és az elővárosi vonalakat. Célunk, hogy a vasúti pályák Budapest és a százezernél több lakosú nagyvárosok között óránként legalább 120-160 kilométer, míg a főváros és a többi nagyváros között minimum 100-120 kilométeres sebességű közlekedésre legyenek alkalmasak, emellett pedig csökkenjen a vasúti energiafelhasználás, a környezetterhelés. Fontos, hogy a hazai vasúthálózat a nemzetközi hálózat része maradjon a határok közötti átjárhatóság biztosításával. Stratégiai jelentőségű kérdés hazánk logisztikai tranzitszerepének fejlesztése, a vasúti árufuvarozás versenyképességének javítása. A hazánkon áthaladó árufuvarozási folyosók fejlesztése révén elősegíthetjük, hogy a közúti árufuvarozás legalább egyharmada a vasútra terelődjön át.
A déli összekötő vasúti Duna-híd eleme a csepeli előszerelő telepen (Fotó: NIF Zrt.)
Melyek azok a konkrét projektek, amelyek idén befejeződnek, illetve amelyek jövőre érnek véget?
Az idei terv szerint végéhez érhet két igen jelentős projektünk, azonban a terveinkre hatást gyakorolhat az elmúlt időszak pandémiás helyzete, ezért óvatosan kell fogalmaznom. Tervezetten 2020. év végére, de legkésőbb jövő év elejére elkészül a Kelenföld–Százhalombatta vonalszakasz teljes pályafelújítása és kapcsolódó létesítményeinek korszerűsítése 20,5 kilométer hoszszon, valamint az Ebes–Debrecen vasúti vonalszakasz. Itt kétvágányú, 160 km/h sebességű közlekedésre alkalmas pálya korszerűsítése történik nyolc kilométeren. A vágánykorszerűsítések mellett ez évben fejeződik be a Pusztaszabolcs–Dombóvár és a Rákos−Újszász−Szolnok vonalakon a központi forgalomirányítási (KÖFI) rendszer kiépítése. A KÖFI telepítése a forgalomirányítási kérdéskörön túl egyéb szolgáltatások színvonal-emelkedésével is jár. Jövőre pedig befejeződik a Százhalombatta–Pusztaszabolcs, a Püspökladány–Ebes és a Rákos–Hatvan közötti vonalszakaszok pályaépítése. A Rákos és Hatvan állomás közötti komplex beruházás keretében 52 kilométernyi kétvágányú vasúti pálya épül át. A felújításnak köszönhetően megszűnnek a sebességkorlátozások a vonalon, a vonatközlekedés, a menetrendszerűség sokkal megbízhatóbbá válik. A biztonságosabb átvezetések érdekében az öt meglévő szintbeni közúti átjáró helyett új felüljárók épülnek, és valamennyi vasúti műtárgyat átépítik a vonalon. Mind a tizenhárom állomás és megállóhely megújul. A folyamatosan zajló beruházás eredményeként már átépült a teljes vasúti pálya és a felsővezeték is, elkészültek az utasperonok, a térvilágítás és a hangos utastájékoztatás a teljes vonalon. 2019 decemberében, még az ünnepek előtt megindult a vonatforgalom Pécel és Aszód között. Ezen túlmenően 2020-ban több olyan jelentősebb kivitelezési munka is megindult, melyek befejezése 2021–2022 között megtörténik. Ezek közül érdemes kiemelni a Szeged–Hódmezővásárhely tram-train járműtelep építési munkáit, Székesfehérvár állomáson a gyalogos-felüljáró meghoszszabbítását, a déli körvasút fejlesztése első ütemeként a déli összekötő vasúti Duna-híd korszerűsítését, illetve a debreceni Északnyugati Gazdasági Övezet kialakításával összefüggő közúti, vasúti és közműinfrastruktúra-fejlesztések megvalósítása részeként a Debrecen–Füzesabony közötti vasúti vonalszakasz átépítését. Jól haladnak a Balaton északi partján elhelyezkedő vasútvonalon végzett villamosítási munkák is. A következő nagyobb építési ütem a nyári főszezoni időszakot követően, várhatóan 2020. szeptember végén kezdődik. Átépül Polgárdi, Balatonkenese és Alsóörs állomás, valamint befejeződik a felsővezeték-rendszer kiépítése. A beruházás befejezése 2021 nyarán várható.
Milyen fejlesztések várhatók a következő három-öt évben?
A NIF Zrt. összeállította azon tervezett projektek listáját, amelyek esetében egyes feltételek teljesülése esetén feltételes kivitelezői közbeszerzési eljárást tud indítani. Ezek közül meg kell említenünk a Békéscsaba–Lőkösháza vonalszakasz, illetve Debrecen állomás korszerűsítését, a Gubacsi vasúti híd átépítését, illetve a déli körvasúti beruházás Kelenföld–Ferencváros vonalszakasz fejlesztését. A tervek szerint még 2020-ban megkezdődik a tervezése az Almásfüzitő–Komárom, a Nagykáta–Újszász és a Kiskunfélegyháza–Szeged Rendező szakaszok korszerűsítésének, de a fővonali előkészítések mellett elindul a Zalaegerszeg–Rédics és a Szeged–Békéscsaba vonalak tervezése és a Szeged–Szabadka vasút-villamos előkészítése is. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) 2019. évi pályázati kiírására több előkészítésre javasolt projektet már beadtunk. Ezek közül érdemes kiemelni a Kőbánya felső–Rákos–Rákosliget forgalmi kitérő vasúti vonalszakasz vagy a Hatvan– Füzesabony vonalszakasz és a kapcsolódó mellékvonalak fejlesztését, továbbá a Debrecen–Nyíregyháza vasúti vonalszakasz korszerűsítésének előkészítését. A fenti projektek megvalósíthatósági tanulmányai már elkészültek.
Jámbor Gyula
