A pályavillamosítási programot folytatják, rövidesen hálózatuk 90 százalékán közlekedhetnek villanymozdonyok és motorvonatok. A gördülőállomány minden területen fejlődik, de egyre nagyobb szüksége van a cégnek mozdonyok vásárlására. Nem kevesebb, mint kilenc nagy teljesítményű, határokon átlépni képes, korszerű villanymozdonyt kell beszerezniük. Emellett kiemelt fontosságú a GYSEV-CARGO Zrt. fejlesztése a régiós magyar–osztrák vasúttársaság számára, mert ezzel a személyszállítás költségeit is csökkenteni tudják.
Milyen fejlesztési célokat fogalmaztak meg a vasúttársaság számára?
A fejlesztési elképzeléseinket a stratégiánkra alapoztuk. A stratégiánk két alapvetésen támaszkodik. A személyszállítás terén a régió meghatározó szereplője kívánunk maradni, de úgy, hogy nem csak a saját eszközeinkben gondolkozunk. Szorosan együttműködünk az ÖBB-vel, az autóbuszos vállalkozásokkal, illetve a megrendelőkkel, a magyar állammal, illetve Ausztriában Burgenland tartománnyal. Ennek megfelelően építjük fel a gördülőállományunkat és fejlesztjük az infrastruktúrát. A másik alappillér az árufuvarozás fejlesztése. Ha ugyanis a lehető legolcsóbbá kívánjuk tenni a személyszállítási szolgáltatásunkat, akkor meg kell osztani a pályafenntartás költségeinek viselését az árufuvarozási társaságokkal. Azokban az időpontokban, amikor nem közlekednek személyvonatok a pályán, minél több áruszállító vasútnak kell közlekednie, így lesz optimálisan kihasználva az infrastruktúra. Ha ránézünk a térképre, és ha ismerjük az árufolyamok irányát, a nemzetközi árufuvarozási korridorokat, akkor láthatjuk, milyen lehetőségeink vannak ezen a területen. Két ilyen korridor halad át a régiónkon: a 7-es, azaz kelet–nyugati irányú, amely Németországból Prágán és Pozsonyon keresztül érkezik hazánkba, és megy a Balkán, végül Törökország irányába. Ebben szerepel az Ebenfurt–Sopron–Győr-vonal, ami a miénk. A 7-es korridorban már teljes jogú tagok vagyunk. A másik korridor az észak–déli irányú 5-ös, amely a Baltikumból vezet az adriai kikötők, majd Olaszország felé. Ehhez is csatlakozni kívánunk, hogy a tranzitvonatok a GYSEV infrastruktúráját használják és fizessék meg ennek a használati díját. A fenti alapelvek mentén fejlesztjük a gördülőállományunkat és az infrastruktúránkat is.
Milyen fejlesztések vannak folyamatban a járművek területén?
Folytatódik az elektromos motorvonat programunk. Az első négy FLIRT a Sopron–Szombathely–Szentgotthárd-vonal felújításakor került az állományba. Nagyon jó üzemeltetői tapasztalataink vannak velük, ezért örömmel vettünk részt a MÁV-Starttal közösen egy újabb beszerzésben, amelynek során még hat szerelvény került a birtokunkba. Ezeket már le is szállította a Stadler, így most már tíz tagból áll a FLIRT-flottánk, ezért már megtehetjük, hogy a Győr–Sopron-vonalon is bevetjük őket. Emellett már megjelentek a Porpác–Csorna szakaszon, amelynek júniusban zárult le a villamosítása.
További fejlesztést terveznek-e ezen a területen?
A következő, 2014–2020-as támogatási ciklus beszerzési programjára megvalósíthatósági tanulmányt készíttettünk. Ennek alapján további tíz villamos motorvonat beszerzését tűztük ki célul. A pályázatunkat benyújtottuk, a kormány által támogatott uniós fejlesztések listáján rajta van a projekt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy automatikusan meg is kapjuk a forrást, résen kell lennünk, és mi szorosan figyelemmel kísérjük az uniós források körüli fejleményeket.
Milyen járművekkel dolgoznak a nem villamosított vonalakon?
Vannak dízelmotorvonataink, amelyekkel például a Szombathely–Kőszeg-szakaszt látjuk el. Összesen tizenhét használt Jenbacher járművet vettünk az ÖBB-től több részletben. Ezek a járművek lényegesen magasabb komfortfokozatot képviselnek, mint a korábban ott közlekedő Bz-k. A Jenbachereket idővel úgy vonjuk majd ki a forgalomból, ahogy a villamosítás előrehalad és nő a FLIRT-ök száma.
Mi lesz a sorsuk a mozdony vontatta személykocsiknak?
Használjuk azokat is a regionális forgalomban, hiszen van olyan időszak, amikor egy FLIRT kapacitása kevés, kettő pedig sok lenne. Schlieren személykocsijaink ilyenkor is rendelkezésre állnak, melyeket ingavonatban, vezérlőkocsival közlekedtetünk.
Mi a helyzet az IC kocsikkal?
Ezen a területen nem állunk jól, a 17 darabos állományt tíz éve újítottuk fel. Ezek jelenleg a Sopron–Budapest-vonalon dolgoznak. A továbblépést itt fiatalabb, használt osztrák és német kocsik megvásárlása jelentheti. De ha forrást találunk rá, akkor új járművek vásárlása is szóba jöhet. A cél mindenképpen a 160 km/óra sebességű járművek beszerzése.
Hogy áll a GYSEV a vontatójárművek területén?
Jelenleg a V43-asok mellett rendelkezünk 12 nagy teljesítményű, több áramnemű Taurus villanymozdonnyal. Ebből csak öt saját, hét bérelt. Ezek pótlására bérelni, vásárolni kell a közeljövőben továbbiakat. Emellett a MÁV-Starttól és az ÖBB-től is alkalmanként bérlünk vontatójárműveket. Mivel összességében 15-20 mozdonyt használunk folyamatosan, úgy kalkulálunk, hogy kilenc nagy teljesítményű, határokon átlépni képes, korszerű villanymozdonyt kell beszereznünk. Nehezíti a helyzetet, hogy uniós pénzt nem kapunk mozdony vásárlására, ezért erre hitelt kell felvenni.
Milyen infrastruktúra-fejlesztések várhatók?
Nemrég fejeztük be a Sopron–Szombathely–Szentgotthárd-vonal felújítását, amely így, európai mércével is korszerűnek nevezhető. Meg is lett az eredménye, jobb, rugalmasabb menetrendet készíthettünk, alkalmazkodva a közúti szolgáltatók menetrendjéhez. Az utasforgalom évről évre jelentős, kezdetben két számjegyű növekedést mutatott, de még tavaly is nőtt hat százalékkal. Ezt a nagy munkát további kiegészítő fejlesztések követték, például intermodális csomópontot építettünk Körmenden. Az utasok közvetlenül tudnak átszállni autóbuszról vonatra vagy vissza, ráadásul összehangoltuk a menetrendeket, valamint közös jegy- és bérletkonstrukciókat kínálunk. Ezenfelül kialakítottuk a közös utastájékoztatást, valamint a vonatok fedélzetén valós időben megjelennek az átszálláshoz szükséges információk is. Ha pedig késik a csatlakozás, egy darabig bevárja a másik járat. Különösen igaz ez a munkába vivő járatok esetén. Ezt a rendszert kívánjuk kiterjeszteni más településeken is, Szentgotthárd, Szombathely és Sopron is keresi a lehetőséget az intermodális csomópontok kiépítésére.
Hol folytatják a villamosítást?
Elsősorban az észak–déli irányú pályák fejlesztésén dolgozunk. Kiemelném ezek közül a Szombathely–Csorna–Hegyeshalom-vonal eddig nem villamosított részének a villamosítását, amelyből a Porpác– Csorna-szakasz már áram alá került. Ez nagy előrelépés számunkra, mert ez alaposan kihasznált vonal, amely távolsági forgalmat is lebonyolít, és ezzel gyorsabbá és gazdaságosabbá is válik. Az áruszállítás számára pedig egy olcsóbb, alternatív útvonalat kínálhatunk. Persze ezzel nem ér véget a munka, hiszen Szombathelytől el kell jutniuk a tehervonatoknak a horvát vagy szlovén határig, ezért további villamosítási munkákat kívánunk elvégezni a Szombathely–Zalaszentiván-vonalon. Ha idáig eljutunk, akkor belecsatlakozhatunk a 6-os nemzetközi korridorba, amely Budapestről Szlovénia felé vezet. Meg is pályáztuk az ehhez szükséges uniós forrást, és ha minden jól megy, jövő év végére már végig villamosított pályán haladhatnak a tehervonatok. A villamosítással egy időben a szükséges javításokat is elvégezzük a pályán és az állomásokon. Ezzel a GYSEV több mint 500 kilométeres pályahálózatának a 90 százaléka villamosított lesz. Az egyetlen kivétel a Szombathely– Kőszeg-szárnyvonal, ahol más jellegű fejlesztéseket, sűrűbb menetrendet, állomáskorszerűsítést tervezünk.
Lesz-e továbblépés a forgalomirányítás területén?
A hatékonyabb forgalomirányítás, a gazdaságosabb üzemeltetés és a kevesebb késés érdekében 6 milliárd 970 millió forintból központi forgalomirányító és ellenőrző rendszert építünk ki 2016 tavaszáig. A fejlesztéssel hatékonyabb és egységes lesz a forgalmi üzemirányítás. A GYSEV hálózatán a forgalomirányítás szabályozása jelenleg öt csomóponti biztosítóberendezési távvezérlő központból valósul meg. A központok húsz állomás forgalmának irányítását látják el, ez nagyjából a hálózat felét jelenti. A társaság további 24 állomásán helyi kezeléssel történik a forgalomszabályozás. A beruházás során Csornán és Szombathelyen korszerű forgalomirányító központokat, Sopronban forgalomellenőrző központot hozunk létre. Utóbbi feladata a vonalhálózat felső szintű üzemirányítása lesz. A projekt keretében a GYSEV üzemeltetésében lévő hálózat mind a 44 állomása egységes vasútüzemi felügyeleti rendszerbe integrálódik. Az egységes forgalomellenőrzés mellett a felsővezetéki energia távvezérlést és távfelügyeletet is központba integráljuk, emellett 30 utastájékoztató kijelzőt telepítünk az állomásokra, amelyek valós idejű információkkal látják el az utasokat.
