Míg az EU közlekedéspolitikája egyre nagyobb figyelmet szentel a nagy forgalmú vasúti korridorok fejlesztésének, a regionális személyszállításról időnként megfeledkeznek az uniós dokumentumok. Holott az energiafelhasználás és károsanyag-kibocsátás terén rengeteg hozadékkal bírhat a mellékvonali közlekedés korszerűsítése. A regionális közlekedésfejlesztés előre törésével nagy hangsúly helyeződik például a vasúti járművek beszerzési gyakorlatának felülvizsgálatára és a folyamat szigorítására. Az Európai Unió Intelligens Energia Európa keretprogramjában sikerrel zárult Ecorails projekt ezt a kérdéskört elemezte, és javaslatokat tett a fenti szempontok minél szélesebb körben való alkalmazására.
A projekt több európai ország (Dánia, Németország, Olaszország, Románia és Svédország) mellett magyar részvétellel zajlott (BME Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék). Fő célja a járműbeszerzési folyamatokban és a közszolgáltatások megrendelésében figyelembe vett, az energiafogyasztás hatékonyságára és a környezetvédelemre vonatkozó szempontok megerősítése volt. A kutatási eredményeket záró konferencia keretén belül ismertették a projektpartnerek. Az eredmények hasznosítását a magyar nyelven is elkészült, Iránymutatás a közszolgáltatások ellátásáért felelős európai intézmények számára című útmutató is szolgálja. Cikkünk a projektben alkalmazott kutatási módszertan bemutatását követően kitér a hazai vonatkozású eredmények ismertetésére, majd azokat nemzetközi kontextusba helyezve értékeli, végül pedig megfogalmazza a hazai vasútvállalatok számára az eredmények hasznosíthatóságát.
Célkitűzések és kutatási módszertan
A kutatás a helyzetfelmérés során megállapította, hogy az uniós fehér könyvben megfogalmazott közlekedéspolitikai célok eléréséhez a károsanyag-kibocsátás számottevő csökkentésére, valamint ehhez kapcsolódva az energiahatékonyság növelésére van szükség a közlekedésben, és így a vasúton is. A kötött pályás közlekedésben – a különféle belső és külső innovációk ellenére – van még fejlesztési potenciál mind a menedzsment, mind a technológia terén. Az innováció felgyorsításának egyik leghatékonyabb eszköze a közlekedéspolitikai cél irányába mutató követelmények beépítése a vasúti szolgáltatások, illetve járműbeszerzések pályáztatási eljárásaiba. Mindezek alapján az Ecorails projekt azt az átfogó célt tűzte ki, hogy – a gazdasági lehetőségek és a jogi keretek figyelembevételével – az elérhető korszerű technológiák és legjobb gyakorlatok alapján megfogalmazza és egységes alapokon integrálja a vasúti pályáztatási eljárásokban alkalmazandó környezetvédelmi és energiahatékonysági kritériumokat, alapvetően a regionális vasúti személyszállításra fókuszálva. Ezen belül specifikus célként jelenik meg a vasúti szolgáltatás- és járműbeszerzések minőségi követelményeinek újragondolása, ezzel növelve a „zöld” technológiákkal és stratégiákkal kapcsolatos tudatosságot. További specifikus cél a vasúti közszolgáltatások megrendelőinek elkötelezetté tétele a beszerzés és pályáztatás „zöld” stratégiája iránt. A projekt eredményeinek gyakorlati alkalmazása esetén 2020-ra rendszerszinten az energiahatékonyság 15 százalékos növekedése várható a regionális vasúti közlekedésben. A projekthez kapcsolódó munka – a szektorban elérhető know-how teljes lefedése érdekében – egy európai szintű szakértői közösség létrehozásán és működtetésén keresztül valósult meg. Ezért a kutatást végzőkön túl a vasúti közlekedés környezetvédelmi és energiahatékonysági normáinak meghatározásában érintett valamennyi fél bevonásra került a munkába: a közszolgáltatást megrendelő hatóságok, a vasúti közlekedési szolgáltatók és a járműbeszállítók.
A projekt munkaprogramja három fázisra (kidolgozás, teszt, véglegesítés) és ezeken belül hét munkacsomagra tagolódott. A kidolgozási fázisban került sor a technológiák és a jogi keretek, valamint pályáztatási eljárások felülvizsgálatára, amelynek eredményeként előállt az Ecorails-irányelvek rendszerének alapváltozata. Ezt aztán négy helyszínen, Berlinben, Bresciában, az Øresund-régióban és Temesváron tesztelték, majd véglegesítették a projektkonzorcium tagjai. Mindhárom fázist végigkísérték a projektmenedzsment, az értékelés és validálás, valamint a kommunikáció és információterítés folyamatai. Utóbbiban meghatározó szerepet játszott a szakterület érdekelt feleit tömörítő felhasználói platform. Végül a projektet egy átfogó disszeminációs tevékenység zárta, amelynek révén az eredményeket szélesebb körben is megismerhette a szakma.
Az energiamegtakarítás egyik legkézenfekvőbb eszköze a kapacitás optimalizációja. Erős tartalékokkal rendelkezik a román regionális személyszállítás
Magyar tapasztalatok nemzetközi összehasonlításban
A projekt során feltárt hazai eredményeket négy témakör köré csoportosítva mutatjuk be: stratégiai kérdések, a regionális vasúti közlekedés általános bemutatása, a közszolgáltatási szerződések környezeti vonatkozásai, valamint a vasútvállalatok jelenlegi környezeti és energiahatékonysági gyakorlata.
Az alapvető stratégiai kérdéseket a Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS) foglalja össze: cél egy keresletorientált, költséghatékony, fenntartható közlekedési rendszer kialakítása az ehhez szükséges pénzügyi, jogszabályi, műszaki és intézményi feltételek biztosításával. A közlekedési szolgáltatások keresletét környezetbarát és fenntartható módon, lehetőleg a vasútra épülő szolgáltatásokkal kell kielégíteni, erősítve a közforgalmú közlekedés vonzerejét, és fejlesztve a vasút versenyképességét az egyéni motorizált közlekedési móddal szemben. A közigazgatási reform részeként előtérbe kerülő regionalizáció maga után vonja a közforgalmú közlekedés átalakítását, és ezzel együtt felveti a regionális szintű közszolgáltatási szerződések szükségességét.
Ugyan az északolasz vasúthálózat a villamosítás úttörője volt Európában, máig akadnak dízelüzemű mellékvonalak. Alacsony forgalom mellett nem térülnek meg a villamosítás beruházási és fenntartási költségei
A hazai regionális vasúti közlekedés jelentősen eltér a nyugat-európai gyakorlattól. A magyar vasúti hálózat döntő hányadán rendelkezésre áll regionálisnak mondható vasúti közlekedés (értsd: helyközi forgalomban is igénybe vehető közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatás), azonban a statisztikai kimutatásokban is a regionális pályahálózat részeként nyilvántartott infrastruktúra aránya ennél jóval csekélyebb. Vagyis a hazai gyakorlatban a regionális pályahálózatot és a regionális vasúti személyközlekedési szolgáltatási területet eltérően kell értelmezni. A vasúti szolgáltatások költségstruktúrájában az összes költség mintegy 40 százalékát teszik ki a vonatok üzemeltetési költségei, harminc százalékot képviselnek a pályahasználati díjak, a fennmaradó részt pedig a pályához és a jelzőberendezésekhez kapcsolódó költségek, az állomási költségek és az adminisztratív költségek adják. A vasúti pályahálózatot a MÁV Zrt., a GYSEV Zrt. és a BKV Zrt. működteti, a Fertővidéki HÉV-hez tartozó infrastruktúrát és a hozzátartozó berendezéseket szintén a GYSEV Zrt. üzemelteti. Piaci keretek között zajlik a járművásárlás, ám éppúgy bevett gyakorlata van a járműbérletnek, a lízingnek és az üzemeltetési jogok átadásának.
A környezeti szempontokat is határozottabban érvényre juttató pályáztatási rendszer kialakításának fő indoka, hogy gazdaságos, költséghatékony és környezetbarát alternatívát nyújtson a regionális személyszállítás számára. Meg kell említeni, hogy ennek igen magas tőke- és forrásigénye miatt a környezeti szempontokat figyelembe vevő pályázati eljárások csak abban az esetben alkalmazhatók, ha az érintett szolgáltató rendelkezik elegendő pénzügyi mozgástérrel az innováció elindításához.
Expressz mellékvonali személyszállítás Németországban, ahol egy vágányon is versenyképes utazási időt kínálnak a 612-es sorozatú billenőszekrényes motorvonatok
Megállapítható, hogy a hazai pályáztatási szabályozásba (103/2003-as GKMrendelet a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról) átültetésre kerültek a közösségi jog környezeti előírásai. A hatóság ellenőrzi a különféle engedélyeztetési eljárásokban az előírt standardok betartását. Bár a közszolgáltatási szerződések tartalmaznak pénzügyi ösztönzőket és szankciókat is, de a környezeti alapú ösztönzők egyelőre hiányoznak. Ennek ellenére a szerződéses háttér megteremti az érdekeltségi alapot arra, hogy a szerződés összes résztvevője csökkentse az energiaköltségeit. Elsősorban a járműszolgáltatónak van meg a lehetősége és az eszközparkja (informatikai háttere) a fogyasztás nyomon követésére, ezzel lehetőséget teremtve versenyképességének fokozására.
A vasúttársaságok jelenleg hazánkban széles körben nem alkalmaznak a környezeti terhelést csökkentő és az energiahatékonyságot javító intézkedéseket, elsősorban pénzügyi és technológiai korlátok miatt. Csak részben áll rendelkezésre megfelelő járműállomány a technológiai megoldások adaptálásához. A zajkibocsátás, az energiafogyasztás, a tengelyterhelés stb. – mint naturáliák – mérhetők, de az adatok érdemben nem kerülnek kiértékelésre. Az energiafogyasztás és a világítás, hűtés/fűtés, karbantartás fajlagos költségei meghatározhatók, erre vonatkozóan a szerződésben megállapíthatók lennének határértékek.
Irányelvek a gyakorlatban
Az Ecorails kísérleti projektjeinek elsődleges célja új kritériumok kidolgozása volt az energiatakarékos és környezettudatos szolgáltatás és gördülőállomány támogatására a kiválasztási eljárások során; ezzel a regionális vasutak energia- és környezettudatossága növelhető. A „pilotok” emellett lehetőséget teremtettek az Ecorails-iránymutatások tesztelésére valós beszerzési eljárások során.
Mind a négy külföldi teszthelyszínen integrálták az Ecorails-iránymutatás energia- és környezettudatos követelményeit egy valós közbeszerzési eljárásba. Különböző számítási metódusok alapján megbecsülték a minőségi és mennyiségi hatásokat, majd összehasonlították azokat az előző eljárások eredményeivel. Ezután egy széles körű egyeztetés kezdődött a helyi érdekeltekkel (közösségi közlekedési vállalatokkal, vasúttársaságokkal, járműgyártókkal, hatóságokkal stb.), hogy megvitassák a projekt hatásait, következményeit, illetve megfogalmazzák a további igényeket, követelményeket.
Regionális személyszállítás, nem feltétlenül alacsony kapacitáson. Az emeletes járművek egy főre jutó energiafogyasztása a méretgazdaságosság révén messze alacsonyabb az átlagos paramétereknél
A demonstrációs projektek legfőbb eredménye, hogy átfogó képet adtak a tagországok igencsak eltérő gyakorlatáról. A tapasztalatok szerint jelentős eredmények érhetők el a regionális vasúti szolgáltatásban az energia- és környezettudatos kritériumok használatával. Mind a négy teszthelyszínen megvalósíthatónak bizonyultak az Ecorails-iránymutatások a jelenlegi jogi keretrendszerben az érdekeltekkel történt egyeztetések és a vélemények összegzése után.
Mindazonáltal kiderült, hogy a beszerzési procedúrák további fejlesztésére van szükség. Egyrészt a megrendelőket nem éri megfelelő ösztönzés az uniós és tagországi jogszabályok irányából. Másrészt pedig közösségi szinten egységesítésre szorul az energiafelhasználás mérése, mind rendszer-, mind járműszinten. Egységes követelményrendszert lehetne felállítani, amelyhez könnyebben alkalmazkodhatnának a megrendelők, a szolgáltatók és a járműgyártók. A tesztek legfontosabb hozadékaként a mérések, szimulációk és a helyi érdekeltekkel való egyeztetések alapján alátámasztást nyert, hogy elérhető az energiafelhasználás 10-15 százalékos csökkentése. Az iránymutatás azért is előnyös, mert rámutat, hogy melyek a legfontosabb döntések, technológiai és szabályozási kritériumok, amelyeket figyelembe kell venni az energia- és környezettudatosabb közlekedési rendszer kialakításának stratégiájában. A teszthelyszíneken alkalmazott módszerek ugyanakkor a helyi sajátosságokhoz alkalmazkodtak, hogy minél jobban le tudják írni és szabályozni a valós helyzetet. Ez természetesen a mennyiségi teljesítménymutatókat is pozitívan befolyásolta (lásd táblázat).
A négy teszthelyszín mindegyikén elérhető volt tehát energiamegtakarítás. A különböző eredmények a jelenlegi energiamixre (az energia előállításának módja szerinti csoportosításra) vonatkoznak. Azonban az odaítélési eljárásba beépíthetők energiamixet javító intézkedések is, azaz a környezetbarát energiaelőállítási módszerek – víz-, szél-, árapályerőmű – segítése.
Elmondható a tesztek alapján, hogy bár a német és olasz igényekhez nagyon jól alkalmazkodott az iránymutatás tesztverziója, a dán és román helyszínen már nem volt ilyen egyértelmű a helyzet. A temesvári teszt rámutatott, hogy további technológiai leírásokra és az életciklusköltség-elemzési módszer alkalmazásához további adatokra van szükség, az øresundi teszt pedig a különféle megoldásokkal szemben támasztott funkcionális követelmények részletezését igényelné. A tesztek arra is rámutattak, hogy egyedi, ország- és térségspecifikus helyzetek kezelésére is fel kell készíteni az iránymutatást, hogy az összes európai közösségi közlekedési szervezet igényeit ki tudja elégíteni.
Alkalmazhatóság ma és a regionális liberalizáció után
Az uniós kibocsátási standardok és ezzel együtt a magyar jogszabályi keretek egyre szigorúbbá válnak, de egyben az utasok környezettudatossága is növekszik. Mindezek jelentősen befolyásolhatják a jövőben a regionális közlekedési rendszerek átalakítását, szerveződését és az utasok döntéseit a közlekedési mód választásakor. Mindazonáltal a környezeti kritériumok jelentősebb mértékű érvényesítése a pályáztatási eljárásokban csak abban az esetben jelent reális megoldást, ha a vasúttársaság mérete meghalad egy kritikus küszöbértéket, így az energiahatékonysági fejlesztések hosszabb távon megtérülnek. Továbbá az éves fix pénzügyi korlátok miatt csak a fokozatos bevezetés lehetőségével lehet számolni.
A közforgalmú közlekedés szervezésének regionális reformja és a szabályozott verseny kialakítása újrastrukturálja a különböző közlekedési módok funkcióit és a jelenlegi résztvevők hatásköreit. Ha teljesülnek a közlekedéspolitikai célok, a regionális vasúti közlekedés helyzete várhatóan erősödni fog, a közlekedési rendszer gerinchálózatává válhat. A rendszert regionális szinten is integráltan kell működtetni, méghozzá a különböző vasútvállalatok és más közforgalmú közlekedési módok és szolgáltatók bevonásával. A liberalizáció egyik lehetséges modelljében a szolgáltatókat a hatóságok pályáztatási eljárásokon keresztül választanák ki.
Intenzívebb környezeti és energiagazdaságossági kritériumok bevezetéséhez jelentős változtatások szükségesek a pályáztatási eljárásokban. A jelenlegi jogalkotás területén a szubszidiaritás elvének erősítésével alacsonyabb szintű illetékes hatóságokat kell létrehozni, és fokozatosan kötelezővé kell tenni a tendereztetést. Megfelelő nagyságú pénzügyi kereteket szükséges biztosítani a járműállomány modernizálására. A vasúti piac szabályozását és az illetékes hatóságok feladatköreit úgy kell kialakítani, hogy igazi, szabályozott verseny jöjjön létre. Végül az energiagazdaságossági és környezeti szabályozások, normák jogi követelményeit meg kell erősíteni a vasúti szolgáltatásokra vonatkozóan.
Nyolcvantonnányi acél vontat két személykocsit. A GYSEV új motorvonatok beszerzésével csökkenti energiamérlegét
Konklúzió, avagy az Ecorails-irányelvek
A kutatások eddigi eredményei alapján az alábbi megoldások azok, amelyek gyors és látványos eredményekkel kecsegtethetnek:
1. Álló szerelvények komfortot biztosító elemeinek szabályozása
2. Fékezési energia járművön való hasznosítása dízel-elektromos vontatóknál
3. Fékezési energia visszanyerése járművön elhelyezett energiatárolóból
4. Fékezési energia visszanyerése pálya mellé telepített energiatárolóból
5. Kapcsolt motorvonatok és mozdonyszerelvény kombináció megválasztása
6. Motorfelújítási, remotorizációs programok
7. Vontatási szoftver optimálása
8. Öko-vezetési technikák elterjesztése
9. Energiafogyasztás mérése és adatbázisban történő rögzítése
10. Életciklusköltség-számításra alapuló beszerzések
Általánosságban elmondható, hogy az energiaveszteség minimalizálása a szerelvényeken (világítás, szellőzőrendszer stb.) tudatos használat és különféle szigetelési technikák alkalmazása révén valósítható meg. A fékezési energia visszanyerésére akár közvetlenül a járművön, akár az adott vonalon közlekedő más járműveken is lehetőség nyílik. Az energiahasznosítás két célból történhet: vontatási vagy kiegészítő funkciók biztosításának céljából, míg a fékezésből visszanyert energia tárolása és későbbi hasznosítása is eredményes megoldás lehet.
Öko-vezetés néven terjedt el a nemzetközi szakirodalomban az a járművezetési technika, amelynek elsajátítása és alkalmazása szintén energiamegtakarítást jelenthet a vasúttársaságok számára. A megfelelő technika kialakításához elengedhetetlen az adott vonal pályajellemzőinek és menetrendi szerkezetének ismerete, az erre épülő vezetési stratégia kialakítása, hosszabb távon pedig a járműirányítás automatizálása.
A vontatáshoz szükséges erőt előállító gépek, valamint a segédberendezések hatékonyságának növelése további hatékony lépés lehet. Megoldást jelenthet az energiafogyasztást mérő műszerek és az adatokat rögzítő berendezések telepítése is, ugyanis az így előállt adatokból hasznos következtetések vonhatók le a vezetési körülményekről, valamint a tényleges, megfizetendő energiafogyasztásról.
A projekt honlapja: www.ecorails.eu
Felhasznált irodalom
Hokstok Csaba, Mészáros Ferenc: A regionális vasúti közlekedés és járműbeszerzés hazai helyzetének
felülvizsgálata energiahatékonysági és környezeti szempontok alapján.
Közlekedéstudományi Szemle, LXI. évf. 2011. 1. sz. pp. 43–50.
